Többes jogviszony

Tartalmazza a 2012. január 1.-től bekövetkezett változásokat.

Egyidejűleg fennálló biztosítás

Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyokról akkor beszélünk, ha valaki egyidőben több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Egy időben áll fenn a biztosítás például akkor, ha valaki munkaviszonyban áll és ezzel egy időben egyéni vállalkozó is, vagy a munkaviszonya mellett megbízási jogviszonyban is biztosított. A biztosítások egyidejű fennállása esetén a biztosítási kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetében a járulékfizetési kötelezettséget és a pénzbeli ellátásra való jogosultságot is külön-külön kell elbírálni.

Példa:

- A biztosított 2008. 01.06-tól munkaviszonyban áll a munkáltatónál: „A” jogviszony. 2011. 02.01-től egyéni vállalkozó: „B” jogviszony. 2012.02.01-től megbízási jogviszonyban biztosított: „C” jogviszony. A biztosított 2012. 02.01-től három, egy időben fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a biztosított tb. igazolványába az „A” és a „C”foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyt be kell jegyeznie az érintett foglalkoztatóknak. (Az egyéni vállalkozó a saját biztosítási jogviszonyát a tb. igazolványába nem köteles bejegyezni.)

Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol az egyidejűleg fennálló több jogviszony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejűleg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszámítani, amely alapján az igényt korábban érvényesítették.

Táppénz egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

2012. 01.01-jétől minden biztosítási jogviszonyban, a megszerzett jövedelem után meg kell fizetni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ennek megfelelően az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén minden jogviszonyban táppénzre lehet jogosult a biztosított.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Táppénzre csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett jogviszonyában jogosult.

Példa:

- A biztosított két társas vállalkozás tagjaként személyesen közreműködik, ténylegesen munkát végez.

„A” Kft-nél 2002. 04. 14-től jelenleg is, jövedelme nincs, de minimum járulékfizetési kötelezettsége fennáll.

„B” Kft-nél 2011. 09. 01-jétől jelenleg is, havi jövedelme: 80.000,- Ft

Keresőképtelen 2012. 02. 06-tól.

A kezelőorvos mindkét jogviszonyában keresőképtelenséget igazol.

Mindkét jogviszonyában jogosult táppénzre, mivel választása alapján a „A” Kft-nél a minimálbér kétszeresének figyelembevételével megfizette a járulékot 2011. évre vonatkozóan, de a „B” jogviszonyában is realizált ténylegesen felvett járulékalapot képező jövedelmet.

„A” jogviszonyában az irányadó jövedelem 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig 1.872.000,- Ft. Táppénzre jogosult 1 éven át, a táppénz naptári napi átlagának 60 %-a alapján.

„B” jogviszonyában a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján kerül megállapításra a naptári napi átlag, azaz 93.000,- Ft alapján és csak 50 %-os mértékű táppénzre jogosult, a rövid mindössze 158 napos jogosultsági időre tekintettel.

Magyarázat:

Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását a Tbj. 9.§-a alapján mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.

A biztosítási kötelezettség megállapítása esetén a járulékfizetési kötelezettséget, ezen belül a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetését is el kell bírálni. A táppénzre jogosultságnál csak azokat a biztosítási jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amelyekben a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Példa:

- A biztosított „A” munkáltatónál munkaviszonyban áll 2006. 09. 01-jétől heti 20 órában.

„B” munkáltatónál munkaviszonyban áll 2012. 02. 02-től heti 10 órában.

GYÁP-ot igényel 2012. 03. 12-től (a gyermeke 4 éves). A GYÁP-ot mindkét jogviszonyából igényli, melyet a kezelőorvos igazol.

GYÁP-ra mindkét jogviszonyából jogosult lesz, mivel a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége mindkét jogviszonyban fennáll.

„A” jogviszonyban a számítási időszak 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig terjedő időszak, melynek jövedelme 1.600.000,- Ft, a naptári napi átlag 60 %-os mértéke alapján a gyermek születési idejére való tekintettel 42 napon át jogosult GYÁP-ra.

„B” jogviszonyából a 2012. 03. hónapban érvényes 55.000,- Ft-os szerződés szerinti jövedelme alapján 50 %-os mértékben, és a rövid folyamatos jogviszonyra való tekintettel 39 napra válik jogosulttá GYÁP-ra.

Terhességi-gyermekágyi segély egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot és az ellátás összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és jogosultság esetén folyósítani.

Példa:

- A biztosított társas vállalkozói jogviszonyban áll 2001. 01. 01-től.

Munkaviszonyban áll 2007. 02. 01-től. Szült 2012. 01. 10-én. Mindkét biztosítási jogviszonyában jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre.

- 2009. 01. 01-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, 2010. 01. 01-től egyéni vállalkozó, 2012. 01.01-től társas vállalkozó. Megváltozott munkaképessége miatt, 2012.01.01-től rokkantsági ellátásban részesül (tehát 2012-ben nem minősül nyugdíjasnak). 2012.02.01-jén szül, terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Egyik biztosítási jogviszonyában sem jár részére a terhességi-gyermekágyi segély, mert nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély jogosultsághoz szükséges, szülést megelőző két éven belüli 365 napi biztosítási idővel. A rokkantsági nyugdíj melletti egyéni vállalkozásában 2011. december 31-ig nem volt biztosított (kiegészítő tevékenységet végző volt), a 2012. 01.01-től fennálló társas vállalkozói és egyéni vállalkozói jogviszonyában pedig „csak” 31 nap biztosítási időt szerzett.

- 2009.01.01-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2010. 01. 03-tól az X. foglalkoztatónál, 2010. 03. 01-től az Y. foglalkoztatónál áll munkaviszonyban. Az X. foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyában a szerződés szerinti munkabére 100.000,-Ft., az Y. foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyában a szerződés szerinti munkabére 60.000,-Ft. Megváltozott munkaképessége miatt 2012.01.01-től rehabilitációs ellátásban részesül (2012-től nem minősül nyugdíjasnak). 2012. 04. 01-jén szül, terhességi-gyermekágyi segélyt igényel.

Terhességi-gyermekágyi segélyre minkét biztosítási jogviszonya alapján jogosult, mivel rendelkezik a jogosultságoz szükséges szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosítási idővel. (A rokkantsági nyugdíj melletti munkaviszony biztosítási időnek minősül.) Nyugdíjasként azonban, 2011. december 31-ig egyik biztosítási jogviszonyában sem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a munkabéréből, ezért a terhességi-gyermekágyi segély összegét az X. jogviszonyában 100.000,-Ft szerződés szerint keresete, az Y. jogviszonyában 60.000,-Ft alapján kell megállapítani, mert a szerződés szerinti keresete egyik munkaviszonyában sem éri el a minimálbér kétszeresét.

Gyermekgondozási díj egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, a gyermekgondozási díjra való jogosultságát és annak összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. A több jogviszony alapján megállapításra kerülő gyermekgondozási díj összege havonta együttesen nem lehet több az igénybevétel kezdő napján érvényes, a törvényben megállapított maximális összegnél.

Gyermekgondozási díj maximum összegének megállapítása több jogviszony esetén

Amennyiben 2011. évben a gyermekgondozási díj legalább az egyik jogviszonyban az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdése alapján került megállapításra és a másik jogviszonyban megállapított napi összeg figyelembevételével havonta elérte a maximum összeget úgy az alábbiak szerint kell eljárni:

a) amennyiben abban a jogviszonyában, ahol az ellátás összeg az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdése alapján került megállapításra és önmagában is minden hónapban elérte a 2011. évre érvényes maximumot, az ellátás összegét felül kell vizsgálni és a másik jogviszonyában megállapított összeg figyelembevételével az ellátás összegét meg kell emelni.

b) az a) pont szerint kell eljárni abban az esetben is, ha 2011. évben csak a 31 napos hónapokban érte el önmagában a gyermekgondozási díj a havi maximum összeget.

c) amennyiben abban a jogviszonyában, ahol az ellátás összeg az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdése alapján került megállapításra és önmagában nem, csak a másik jogviszonyból, az Ebtv. 48. §. (4)-(5) bekezdése alapján megállapított napi összeg figyelembevételével érte el az ellátás összege a 2011. évre érvényes maximumot, úgy 2012. évben — február hónap kivételével (szökőév) — ugyanabban az összegben részesül, mint 2011. év azonos hónapjaiban.

d) amennyiben minden jogviszonyában az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdése alapján került megállapításra az ellátás összege és akár csak egy jogviszonyában, akár mindegyik jogviszonyából összességében elérte az ellátás összege a 2011. évi maximumot, úgy az ellátás összegét felül kell vizsgálni és az összeszámítás alapján a 2012. évi maximum összegben is részesülhet.

Táppénzjogosultság a többes jogviszony megszűnése esetén

Az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra (Ebtv. 48. § (2)-(3) bek.), vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.

A megszűnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó jövedelemhez.

A megszűnt jogviszonyból származó nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét külön kell kiszámítani. Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét.

Példa:

- A biztosított 6 órás munkaviszonyban áll 1998. 12. 01-jétől jelenleg is.

Ezzel egyidejűleg társas vállalkozás tagja volt 2006. 06. 30-tól 2011. 08. 31-ig.

Mindkét jogviszonyból GYÁP-ban részesült 2011. 08. 01-jétől 2011. 08. 30-ig (30 nap).

Keresőképtelen 2012. 03. 07-től.

Munkaviszonyból kifizetett juttatások:

Munkabér: 1.480.000,- Ft (2011. évi)

Prémium: 250.000,- Ft (2011. I. negyedév), kifizetve: 2011. 07. 01-jén

Jutalom: 500.000,- Ft (2011. évre), kifizetve: 2011. 12. 28-án

A társas vállalkozásból származó 2011. 01. 01-jétől 2011. 08. 31-ig irányadó jövedelem 1.000.000,- Ft.

Irányadó időszak: 2011. 01. 01-jétől 2012. 03. 06-ig

Számítási időszak: 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig

Rendszeres jövedelem napi átlaga

1.480.000,- Ft + 1.000.000,- Ft = 2.480.000,- Ft : (365-30=335) = 7.402,98- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga:

500.000,- Ft :365 = 1.369.86- Ft

250.000,- Ft : 335 = 746,26- Ft

Naptári napi átlagjövedelem:

7.402,98- Ft + 1.369,86- Ft + 746,26- Ft = 9.519,1- Ft

Táppénz napi összege: 9.519,1- Ft × 60 % = 5.711,46- Ft.

A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 1997/LXXXIII. tv. 63. § (1) Eb. tv.

2012. január 1-jétől több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén - a heti 36 órás munkavégzéssel járó munkaviszony mellett is - a biztosított mindegyik jogviszonyban megfizeti a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot) is. Mindez azt jelenti, hogy az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyban álló személy, mindegyik biztosítási jogviszonya alapján jogosult lehet táppénzre.

A több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a nyugdíjjárulék maximum összeget.

Példa:

- A biztosított 2009. március 10-től heti 40 órás munkaidőben, munkaviszonyban áll az X. foglalkoztatónál. 2009. március 10-től megbízási szerződés alapján, havi 100.000, Ft megbízás díj ellenében végez munkát X. Kft-nél. Nevezett mindkét jogviszonyában biztosított. 2012. január 1-jétől a munkaviszonyában és a megbízási jogviszonyában is 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, 4 százalékos mértékű természetbeni és 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet a járulékalapot képező jövedelme után. (Munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettsége csak a munkaviszonya alapján áll fenn.)

A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha

a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. 1997/LXXX. tv. 31. §. Tbj.

www.tbinfo.hu/cikkek/egyeni-vallalkozok-jarulekfizetese/az-egyeni-vallalkozok-jarulek-fizetese.html

www.tbinfo.hu/cikkek/adok--jarulekok/tarsas-vallalkozasok--tarsas-vallalkozok-jarulekfizetese.html

Gyermekgondozási segély folyósítása mellett az ellátásban részesülők csak heti harminc órában végezhetnek keresőtevékenységet, ha a munkavégzés az otthonukban történik, nincs időkorlát.  

A gyermekgondozási segélyben részesülő táppénzre jogosultságát 2011.01.01-től az általános szabályok szerint kell megállapítani.

Általános szabályoktól eltérő táppénzre vonatkozó szabályok (Gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő biztosított táppénzre jogosultsága)

Gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék folyósítása mellett az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytathat.

Magyarázat:

A gyermeknevelési támogatásban részesülő, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet. Ha a munkavégzés otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül végezhet munkát. Ha gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a foglalkoztató rendes munkaidőben kizárólag szombat és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatja, akkor a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 30 órát nem haladhatja meg.

Aki ápolási díjban részesül, keresőtevékenységet folytathat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát nem haladhatja meg.

Gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő táppénzre jogosultságát az általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a táppénzjogosultság időtartamának a megállapításánál csak az ellátás folyósítása mellett fennálló jogviszonyban biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

A táppénz összegének megállapításánál csak a fenti ellátások folyósítása mellett fennálló biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni.

Példa:

- Az „A” munkáltatónál biztosított anya 3 gyermekkel gyermeknevelési támogatásban részesül 2008. 03. 03-tól. 2011. 01. 05-től a GYET folyósítása alatt elhelyezkedik a „B” munkáltatónál és munkaviszony keretében kizárólag szombat és vasárnap keresőtevékenységet folytat. Keresőképtelen 2011. 07. 13-tól. Betegszabadságra jogosult 2011. 07. 13-tól 2011. 08. 02-ig. Táppénzre jogosult 2011. 08. 03-ától a GYET melletti folyamatos biztosítási időtartamnak megfelelően, azaz 189 napon át.

- 2011. 12. 31-ig előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban álló biztosított 2012-ben korhatár előtti ellátásban részesül és mellette továbbra is munkaviszonyban áll. Az Ebtv. 49. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, vagyis ha 2012.03. 19-én keresőképtelenné válik, a betegszabadság kiadását követően még 78 nap táppénzre szerez jogosultságot. A táppénz összegét csak a korhatár előtti ellátás folyósítása mellett szerzett egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelemből lehet megállapítani, de a mértéke lehet akár 60% is, ha van két éves folyamatos biztosításban töltött ideje. (2012. 01.01-jét megelőzően saját jogú nyugdíjas munkavállalóként biztosított volt, és ez az időtartam beleszámít a folyamatos biztosításban töltött időbe.)

- 2011. 12. 31-ig előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (azaz saját jogú nyugdíjas) mellette egyéni vállalkozó volt. Így ő 2011-ben, mint kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó, nem minősült biztosítottnak.

A nyugdíjszabályok változása miatt 2012-ben korhatár előtti ellátásban részesül (vagyis már nem saját jogú nyugdíjas) és mellette továbbra is egyéni vállalkozó. 2012-ben már biztosítottnak minősül, mint egyéni vállalkozó, vagyis pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége van. Amennyiben keresőképtelen lesz táppénzre jogosult. A táppénz megállapításánál az Ebtv. 49. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, vagyis ha 2012. 03. 19-én keresőképtelenné válik, 78 nap táppénzre szerez jogosultságot. A táppénz összegét csak a korhatár előtti ellátás folyósítása mellett szerzett egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelemből lehet megállapítani,  mértéke csak 50% lehet, mert nincs két éves folyamatos biztosításban töltött ideje. (2012. 01.01-jét megelőzően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként nem volt biztosított.)