Passzív táppénz

Döntött a parlament,  2011. július elsejét követően kezdődő keresőképtelenség esetén megszűnik a passzív táppénz.

269 igen szavazattal, 45 nem ellenében elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az egészségügyi salátatörvény célja a Széll Kálmán Tervben foglaltak maradéktalan végrehajtása.

Táppénzre jogosultság a biztosítás megszűnése után

2011. július másodikát megelőzően kezdődő keresőképtelenség esetén passzív táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (Eb.tv. 43. §).

A biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik nap megállapításánál minden naptári napot figyelembe kell venni.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át jár táppénz. (Eb.tv. 46. § (1).)

Ha a biztosítás megszűnt, ebben az esetben is vizsgálni kell a folyamatos biztosítás időtartamát és a táppénzelőzményt, mert a biztosított csak ezek figyelembevételével jogosult legfeljebb 30 naptári napra táppénzre.

A passzív táppénz naptári napi összegének megállapítása

a) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a biztosított.

b) Amennyiben a jogosultnak a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

c) Ha a jogosult nem rendelkezik a táppénzre való jogosultságot megelőző évben, sem közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 30-ad részének alapulvételével kell a táppénzt megállapítani. Kivéve, ha a biztosított szerződés szerinti (a megszűnt biztosítási jogviszony alapjául szolgáló szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni), vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapjának megállapításánál a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem az irányadó.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

Az OEP a biztosítási jogviszony megszűnését követő táppénzfolyósítást legfeljebb 30 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja. A méltányosságból folyósított táppénz időtartama nem minősül sem biztosítási, sem jogfenntartó időnek. A méltányosságból folyósított táppénz, a jogszerűen járó táppénz jogosultság időtartamának megállapításánál előzménynek minősül.