Szolgálati idő

Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha

a foglalkoztató a biztosított keresetéből (jövedelméből) a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményes volt-e,

a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) megtörténte a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az iratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható. (Ebben az esetben a nyugdíjjárulék levonását, megfizetését vélelmezni kell.)

Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni

a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

b) az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre 2011. december 31-éig az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették,

c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

e) a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt –, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

g) azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült,

h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt,

az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjjárulék tartozása van,

társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjjárulék tartozása van.

Tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

Az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.

Az, aki

2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől,

2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően

a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és azt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe.

Szünetel a biztosítás, szolgálati időnek nem minősül

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetve tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,

ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszűntették, illetve az elítéltet a bíróság jogerősen felmentette,

az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

Mikor ismerhető el a szolgálati idő arányosan?

Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni. 

A szolgálati idő arányosan történő elismerésére vonatkozó rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.

 A felsőfokú tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő

Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je előtt,

b) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

Lehetőség van öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként is elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizeti.

A szolgálati idő igazolt

A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra.

Mikor, hol lehet kérni a szolgálati idő kiszámítását?

A biztosított vagy volt biztosított - legfeljebb naptári évenként egyszer - a nyugdíj megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének megállapítását.

A kérelmet az igénylő a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az ONYF. 3515-271/A. jelű nyomtatványon vagy a K01 számú űrlapon nyújthatja be.

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

www.onyf.hu