Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

Információ az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeiről.

Egyéni vállalkozó:

- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,

- a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),

- az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),

- az egyéni szabadalmi ügyvivő,

- a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

- a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

www.tbinfo.hu/cikkek/adok--jarulekok/az-egyeni-vallalkozok-adoterhei.html

www.tbinfo.hu/cikkek/adok--jarulekok/tarsas-vallalkozasok--tarsas-vallalkozok-jarulekfizetese.html

Kezdő egyéni vállalkozó

2012. január 1-jétől megszűntek a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó különös szabályok. Már nekik is vállalkozói kivétjük, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka után kell megfizetniük a nyugdíjjárulékot, 150 százaléka után az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, 112,5 százaléka után pedig a szociális hozzájárulási adót.

Az egyéni vállalkozó biztosítása

Biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. (Tbj. 5. § (1) bek. e) pont)

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, - ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, - közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie sem szociális hozzájárulási adót, nyugdíjjárulékot - tagdíjat -, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).

Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján többféle tevékenységet folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható.

Az egyéni vállalkozás jellemzője, hogy a vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. A vállalkozónak ezzel ellentétes megállapodása, a felelősség kizárása vagy korlátozása hatálytalan. Az egyéni vállalkozó csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A korlátlan felelősséget ugyanis megkérdőjelezi, ha ugyanaz a természetes személy ugyanazzal a vagyonával tartozik korlátlan felelősséggel több egyéni vállalkozásban, vagy gazdasági társaságban. Ez azt jelenti, hogy aki egyéni vállalkozást alapított, nem alapíthat másik egyéni vállalkozást, és nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó betéti társaságban kültagi viszonyt, korlátolt felelősségű társaságban, illetve részvénytársaságban tagsági viszonyt létesíthet, hiszen ezekben az esetekben csak korlátozott mértékű a felelősségvállalása.

Az a személy, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennek érdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban nem minősül egyéni vállalkozónak, akkor a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján (megbízási szerződés alapján) kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, a biztosítottat be kell jelenteni, a járulékok levonásáról, megfizetéséről, bevallásáról és a Vhr.-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettségről a foglalkoztatónak intézkednie kell (tb. igazolvány, jövedelemigazolás kiállítása).

Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék), a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, - az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató jogállását nem érinti, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

2012.01.01-től megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak (kivétel a nőknek negyven év munkaviszony után járó nyugdíj), így nyugdíjban már csak az a személy részesülhet, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A korábban megállapított ellátások a fegyveres testületek tagja iesetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakulnak. Átalakul a rokkantsági nyugdíj is a korhatár alattiak esetében. Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk nyugdíj helyett ezentúl egészségbiztosítási ellátásnak minősül. Így a jövőben ők már nem minősülnek nyugdíjasnak. A szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó a továbbiakban főfoglalkozású vállalkozónak minősül, így köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat, legalább a minimálbér után.

2012.01.01-től megszűnt a segítő családtag fogalma, így megszűnt a biztosítására vonatkozó jogszabály is. A személyesen és díjazás ellenében munkát végző közeli hozzátartozó ezentúl más jogviszonyban - például munkavállalóként, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban - foglalkoztató.

Járulékalapot képező jövedelem:

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

- az előző pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

Minimálbér:

- a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege (2013-ban 98.000,-Ft), és - a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum (2013-ban 114.000,-Ft) havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

 A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. 

Az egyéni vállalkozók fizetendő járulékai 2013. év

Jogviszony Szociális hozzájárulási adó 27% Nyugdíjjárulék 10% 

Egészségbiztosítási járulék 7%

(4% természetbeni +3% pénzbeli eb. járulék)

Munkaerő-piaci járulék 1,5% Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.660,-Ft/hó, 222,-Ft/nap
Főfoglalkozású Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)   7%: járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a  Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a Nincs
Főfoglalkozású evás A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum)  112,5%-a, illetve magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum)  vagy a vállalt magasabb összeg 7%: a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum)  150%-a, magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)  150%-a, vállalt magasabb járulékalap Nincs
Heti 36 órás munkaviszony mellett Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem Járulékalapot képező jövedelem 7%: járulékalapot képező jövedelem Nincs Nincs
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem Járulékalapot képező jövedelem 7%: járulékalapot képező jövedelem Nincs Nincs
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett Evaalap 4%-a Evaalap 4%-a 7%: Evaalap 4%-a  Nincs Nincs
Evás, közép-vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató Evaalap 4%-a Evaalap 4%-a 7%: Evaalap 4%-a Nincs Nincs
Főfoglalkozású társas vállalkozó is Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem Járulékalapot képező jövedelem 7%: Járulékalapot képező jövedelem Járulékalapot képező jövedelem Nincs
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) Nincs Járulékalapot képező jövedelem Nincs Nincs Havi 6.660,-Ft, napi 222,-Ft
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás Nincs Evaalap 10%-a Nincs Nincs Havi 6.660,-Ft, napi 222,-Ft

 HVG

A társadalombiztosítási járulék 2012. január 1-jétől megszűnt, helyébe a szociális hozzájárulási adó lépett, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.

A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Mértéke: 27 százalék.

Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővült és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.

Egyéni járulékok

Mértéke:

10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)

4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék

3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

1,5 százalék munkaerő-piaci járulék

Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal.

Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnik a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka (110.250,-Ft), illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka (128.250,-Ft). 

A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér (98.000,-Ft), illetve garantált bérminimum (114.000,-Ft).

A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja a minimálbér 150 százaléka (147.000,-Ft), illetve garantált bérminimum 150 százaléka (171.000,-Ft). 

A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni (Szja. tv. 4. valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint), amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

Például egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2012. január hónapban 600.000 forint kivétet számol el, február és március hónapokban nincs vállalkozói kivétje. 2012. január hónapban a 600.000 forint kivét után kell megfizetni a járulékokat, február és március hónapokban pedig kivét hiányában legalább a járulékfizetési alsó határ után.

Azok az egyéni vállalkozók, akik 2011. évben nem minősültek biztosítottnak, mert kiegészítő tevékenységet folytatónak minősültek, és a „nyugdíjas” státuszuk megszűnése következtében 2012-től már nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért nem tekinthetők kiegészítő tevékenységet végzőknek, 2012. január 1-jétől biztosított egyéni vállalkozók. A járulékfizetési kötelezettségüknek is ennek megfelelően - az adott jogviszonytól függően – kell eleget tenniük.

Példa:

- Az az egyéni vállalkozó, aki 2011-ben előrehozott nyugdíjas volt, de 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más biztosítási jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat.

A több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban és a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló egyéni vállalkozók járulékfizetése

Ha az egyéni vállalkozó (kivéve az átalányadózót) egyidejűleg, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem.

Példa:

- Az egyéni vállalkozó, a vállalkozása mellett heti 36 órás munkaviszonyban is áll, akkor vállalkozóként csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha a vállalkozásában tényleges jövedelme van (kivét). Ha az egyéni vállalkozó, a vállalkozása mellett közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor vállalkozóként csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha a vállalkozásában tényleges jövedelme van (kivét, átalányban megállapított jövedelem).

2012-től változás, hogy ha, például a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó tényleges jövedelmet realizál, akkor a jövedelme után a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell. Ebből következően a munkaviszony melletti vállalkozó, a vállalkozói jogviszonya alapján is jogosult táppénzre.

Példa:

- 2005. május 6-tól heti 40 órás munkaidőben foglalkoztatott, munkaviszonyban álló biztosított, 2011. január 10-től egyéni vállalkozó, 2012. március 1-jétől keresőképtelen. Mindkét biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre.

Nem kell fizetnie munkaerő-piaci járulékot: - annak az egyéni vállalkozónak, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. - annak az egyéni vállalkozónak, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Példa:

- A biztosított 2005. május 6-tól heti 20 órás munkaviszonyban áll az X. foglalkoztatónál. 2006. január 10-től heti 20 órás munkaviszonyban áll az Y. foglalkoztatónál. 2011. január 10-től egyéni vállalkozó. 2012. március 1-jétől keresőképtelen. Vállalkozásában a tényleges jövedelme után köteles megfizetni a járulékokat. Mindhárom biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg, mint társas vállalkozó is biztosított, abban az esetben a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozói jogviszonynál érvényesül, a társas vállalkozásában csak a tényleges, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

Ettől eltérően az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-ig tett nyilatkozata alapján évenként, az év egészére választhatja, hogy a járulékfizetési kötelezettséget a tényleges járulékalap után az egyéni vállalkozásában teljesíti. Ebben az esetben a társas vállalkozói jogviszonyában a járulékfizetési kötelezettséget a személyes közreműködését kifizetett jövedelem, de a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ) után fizeti meg.

A kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járulékfizetése

2013. évben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak havi 6.660,-Ft., egészségügy szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett 10 százalékos nyugdíjjárulékot is fizet. A nyugdíjjárulék alapja a tényleges jövedelem (azaz az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem).

Tehát az ő esetében csak akkor „képződik” nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség, ha tényleges jövedelemmel rendelkezik. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.

A 6.660,-Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot a jövedelemtől függetlenül kell megfizetni. Arra az időtartamra viszont, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti illetve, ha egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó nem biztosított és nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzemi balesetből eredően keresőképtelen, a vállalkozói jogviszonya alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. A baleseti ellátásra irányuló kérelmét határozattal bírálja el a vállalkozás székhelye szerinti EPSZSZ.

Egyidejűleg munkaviszonyban álló kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó járulékfizetése

Ha a nyugdíjasnak minősülő kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó, e jogviszonya mellett egyidejűleg munkaviszonyban is áll, akkor – nyugdíjas jogállásától függetlenül - a munkaviszonya alapján biztosítottnak minősül, egyéni vállalkozásában, azonban nem minősül biztosítottnak.

Ennek megfelelően a biztosítási jogviszonya alapján a munkabére (járulékalapot képező jövedelme) után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Munkaerőpiaci járulékot nem fizet.

A vállalkozásában, a tényleges jövedelme után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és havonta 6.660,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

Keresőképtelensége esetén egyik jogviszonyából sem jogosult táppénzre. Üzemi balesetből eredő keresőképtelensége esetén mindkét jogviszonyban jogosult lehet a baleseti táppénzre, de csak abból a jogviszonyból, amelyben az üzemi baleset érte.

Fontos megemlíteni azonban, hogy ha az egyéni vállalkozó a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de nem saját jogú nyugdíjban, hanem özvegyi nyugdíjban részesül, akkor a vállalkozásában a kiegészítő tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok szerint fizeti a járulékokat, azonban a munkaviszonya alapján fennálló biztosítási jogviszonyában nem minősül nyugdíjasnak, ezért a munkaviszonyában elért járulékalapot képező jövedelme után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. Ebből következően a munkaviszonyában jogosult lehet táppénzre.

Példa:

- 2008. január 15-től öregségi nyugdíjban részesülő személy 2011. március 1-től munkaviszonyban áll és e biztosítási jogviszonya mellett 2011. december 1-jétől egyéni vállalkozó. 2012. március 1-jén a munkaviszonyában üzemi balesetet szenved. A munkaviszonyában baleseti táppénzre jogosult, az egyéni vállalkozói jogviszonyában nem, mert nem ebben a jogviszonyában szenvedett üzemi balesetet. A kiegészítő tevékenységében a keresőképtelenségének ideje alatt nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó

Az az egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (evaadózó), a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot havonta legalább a Tbj.-ben előírt minimálbér (98.000,-Ft vagy 114.000,-Ft), az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a Tbj.-ben előírt minimálbér másfélszerese után fizeti meg.

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. 

Az evaadózó egyéni vállalkozó a minimálbér, illetőleg az e helyett választott magasabb járulékalap alapulvételével nem köteles egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulékot, illetve nyugdíjjárulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt:

- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül

- (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott,

- az egyéni ügyvédként, a szabadalmi ügyvivőként, a közjegyzőként, ha kamarai tagságát, illetve, ha egyéni vállalkozóként a vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Abban az esetben, ha a fenti körülmények a naptári hónap teljes időtartama alatt nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a minimum járulékalap, vagy az e helyett választott magasabb havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatban vállalt havi járulékalap havi arányosításával számított összeg után kell megfizetni.

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban és a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló evaadózó egyéni vállalkozó

Abban az esetben, ha az evaadózó egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot az eva tv.-ben meghatározott adóalap (éves összes bevétel) 4 százaléka után fizeti meg (munkaerő-piaci járulékot nem fizet).

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

2012-től változás, hogy, a heti 36 órás munkaviszony melletti evaadózó vállalkozó is 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet a járulékalapot képező jövedelme után. Ezért, ha mint vállalkozó keresőképtelenné válik, akkor e jogviszonyában is jogosult lehet táppénzre.

Kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó egyéni vállalkozó

Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után. A nyugdíjjárulékon kívül – hasonlóan a nem evaadózó kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóhoz - havonta, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek összege 2013. évben havi 6.660,-Ft, (napi 222,-Ft).

Az evavadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól arra az időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, illetve a vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Az evaadózó egyéni vállalkozó nem biztosított, egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra nem jogosult, azonban, ha üzemi balesetből eredően keresőképtelen, akkor e jogviszonya alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. A baleseti ellátásra irányuló kérelmét a vállalkozás székhelye szerinti EPSZSZ bírálja el.

www.tbinfo.hu/cikkek/tobbes-jogviszony/tobbes-jogviszony.html

A járulékok megfizetése

A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulékot megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg.

Az Art. alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, ezért saját járulékait forintra kerekítve fizeti meg. A Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára kell befizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot

A 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot az Egészségbiztosítási- és Munkaerő-piaci számla javára kell megfizetni.

Fontos!

Abban az esetben is az Egészségbiztosítási- és Munkaerő-piaci számla javára kell teljesíteni a befizetést, ha valamely, a jogszabályban meghatározott ok miatt az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék részét képező 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és/vagy az 1,5 százalék munkerő-piaci járulékot nem kell megfizetni.

A járulékok bevallása

Az egyéni vállalkozó a járulékbevallási kötelezettséget az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az ’58-as számú bevallás benyújtásával köteles teljesíteni.

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá a tevékenységet lezáró adóbevallásra.

Soron kívül kell kitölteni a bevallást az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha:

- tevékenységét megszünteti,

- ha a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik,

- a tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel,

- ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a saját személyére vonatkozó járulékait évente egyszer - az adóévet követő év február 25-ig – a 1253-as számú nyomtatványon kell bevallania. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1208-as számú elektronikus űrlapon kell teljesítenie.

Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség

Az egyéni vállalkozó köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és bevallásában adatszolgáltatás teljesítésére.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton biztosítottként köteles bejelenteni:

- személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születésihelye és ideje)

- állampolgárságát, adóazonosító jelét,

- a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,

- a biztosítási jogviszonyának megszűnését, és a biztosítás szünetelésének időtartamát,

- magán-nyugdíjpénztári tagság esetén az érintett pénztár nevét, azonosítóját.

A bejelentést a 12T1041 számú adatlapon

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.

A bejelentett adatokban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül értesíteni kell az adóhatóságot.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 222 forintra, havi összege pedig 6.660 forintra nő. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

  A szociális hozzájárulási adó

2012. január 1-jétől az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett.

Az adónak nem alanya:

- a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó,

- az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó minden hónapban 200.000 forint összegű kivétet vesz ki, a szociális hozzájárulási adó alapja is 200.000 forint.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

A különös szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha például az egyéni vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem vesz fel, vagy a jövedelem összege nem éri el a minimálbér 112,5 százalékát, ekkor az adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. 

Az egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokon a napokon, amikor

- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;

- gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a vállalkozó személyes közreműködését személyesen folytatja,

- önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

- fogvatartott,

- az ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai vagy közjegyzői kamarai tagsága szünetel,

- az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Nem kell a különös szabályt alkalmazni, vagyis az egyéni vállalkozónak nem kell legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetni az adót azokra a napokra, amikor a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adót a tényleges adóalap után köteles megfizetni.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy az egyéni vállalkozásában vagy a tagi jogviszonyára tekintettel a társaság fizesse meg legalább a minimálbér 112,5 százaléka után az adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges jövedelem lesz az adó alapja.

A fentiek alkalmazásának feltétele, hogy az egyéni vállalkozó – a tárgyév január 31-ig egész évre vonatkozóan - nyilatkozatot tegyen a társas vállalkozás felé arról, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Az egyéni vállalkozó minden változásról köteles haladéktalanul újabb nyilatkozatot tenni a társaság részére. A nyilatkozat tartalmazza a vállalkozó személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a társaság a nyilatkozatot elmulasztó vállalkozótól igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a társaságtól nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó vállalkozót határozattal kötelezheti.

A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 27 százaléka. Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a 1258-as bevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett egyéni vállalkozó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét az Szja tv. rendelkezése alapján teljesíti.