Baleseti táppénz, foglalkozási megbetegedés, baleseti járadék

Tartalmazza a 2012. január 1.-től bekövetkezett változásokat.Az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátások:

  • baleseti egészségügyi szolgáltatás,
  • baleseti táppénz,
  • baleseti járadék.

A nyugdíjbiztosítás keretében üzemi balesettel kapcsolatosan igénybe vehető ellátás:

  • baleseti hozzátartozói nyugellátás.

2012. január 1-től a nyugdíjrendszer átalakításával megszűnt a baleseti rokkantsági nyugdíj. Azon személyeknek, akik 2011. december 31-ig baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, részükre 2012. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátást folyósítanak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

  • rokkantsági ellátás,
  • rehabilitációs ellátás.

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

Az üzemi baleset fogalma

Az üzemi baleset fogalmának meghatározásával a baleset fogalmából kell kiindulni, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem minősül balesetnek, üzemi baleset nem lehet.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz. Foglalkozása körében akkor jár el, illetve végez munkát a dolgozó, ha a munkaviszonyából (vagy egyéb biztosítással járó jogviszonyában) eredő jogok érvényesítésével, és a kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységet fejt ki. Amennyiben nem jött létre a magánszemély biztosítási jogviszonya, úgy foglalkozási körében végzett tevékenységről sem beszélhetünk.

Magyarázat:

A magánszemély munkaszerződése szerinti napon, vagy szóban történt megállapodás alapján kijelölt napon munkába menet balesetet szenved. Balesete miatt a munkát felvenni nem tudja, így létre sem jön a biztosítási jogviszony, tehát a balesetet nem lehet üzemi balesetnek tekinteni.

A biztosítási jogviszony alapján történő tevékenység és a baleset között tehát közvetlen összefüggésnek kell lennie. Biztosítási jogviszony alapján történő tevékenységgel függ össze az egészségkárosodás akkor is, ha a baleset a dolgozót a foglalkoztató telephelyén kívül, pl.: kiküldetés során éri.

Példa:

- A biztosított munkaviszonya megszűnik. Az utolsó munkában töltött napon — jogszabállyal ellentétesen — nem kapja kézhez az összes jogviszony megszűnésekor kötelezően kiadandó okmányát. A volt foglalkoztató kéri, hogy 2 nap múlva személyesen jelenjen meg a volt munkavállaló a további okmányokért. Az okmányokért menet a magánszemély baleset szenved. Tekintettel arra, hogy a baleset, biztosítási jogviszonnyal összefüggésben történt, így a balesetet üzemi balesetnek el kell ismerni.

A szándékosság esetét kivéve nem érinti a baleset üzemiségét az sem, ha a baleset bekövetkezését a dolgozó gondatlansága, felelőtlensége, vagy kizárólag a saját hibája idézte elő. Ha a baleset azért következett be, mert a sérült valamely balesetelhárító, egészségvédő óvórendszabálynak nem tett eleget, a baleset üzemiségét ebben az esetben is ki kell vizsgálni, illetve egyéb kizáró ok fennállása nélkül meg kell állapítani.

Üzemi balesetnek minősül a dolgozónak a foglalkozása körében végzett munkájával összefüggésben pl.: a tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi és foglalkoztató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete. A foglalkoztató által a telephelyen kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset is üzeminek minősül. Amennyiben a foglalkoztatónál szervezett étkezési lehetőség nincs, illetve a telephelyen kívül sincs szervezett étkeztetés biztosítva, úgy az ebédidőben történő baleset csak akkor minősülhet üzeminek, ha a foglalkoztató által biztosított időszakban valóban étkezés igénybevétele történt.

Gyakran előforduló eset, amikor a foglalkoztatott a részére biztosított ebédidőben otthonába távozik, és ott biztosítja saját maga részére az étkezést. Ilyen esetben akár út közben, akár otthonában történik a baleset és egyéb kizáró körülmény nem tárható fel, a balesetet üzeminek kell tekinteni (nem úti baleset).

Amennyiben a baleset kivizsgálása során megállapítást nyer, hogy út közben a foglalkoztatott egyéb tevékenységet — pl. bevásárlás, banki szolgáltatás igénybevétele — is végzett, úgy a baleset üzeminek nem ismerhető el, mivel ez a tevékenység munkaidőben végzett engedély nélküli tevékenységnek minősül.

Bel és külföldi árufuvarozók, illetve személyszállítók esetében meg kell tudni különböztetni, hogy mi tekinthető munkabalesetnek, és hol válik el ettől az úti baleset.

Árufuvarozók és személyszállítók esetében a munkakörükkel összefüggő feladat az, hogy „A” pontból eljussanak „B” pontba — illetőleg lehetséges, hogy további pontokba — és onnan visszaérjenek a telephelyükre. A telephelyről történő indulástól a telephelyre történő visszaérkezésig munkabalesetről beszélhetünk akkor, ha egyéb kizáró tényező nem merül fel. A kizáró tényezők vizsgálatánál minden esetben szükséges annak ismerete, hogy a fuvarozás közben a munkáltató — a munkaszerződésben — mit engedélyez és mit nem.

Magyarázat:

A fuvarozónak elő van írva, hogy csak a saját maga ellátásához (tisztálkodás, étkezés) szükséges indokból hagyhatja el a fuvarozó eszközt. Amennyiben ettől eltérő tevékenység miatt következik be a baleset, úgy az nem tekinthető üzeminek.

A fuvarozónak csak az van előírva, hogy a fuvarozó eszközt használaton kívül zárt helyen kell tartania, és ennek az előírásnak eleget tesz, úgy a további tevékenysége közben ért baleset üzeminek minősíthető akkor, ha egyéb kizáró körülmény nem áll fenn. Egyéb kizáró körülmény lehet a rendbontás, illetve a kizárólagos ittasság.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Magyarázat:

Abban az esetben, ha a biztosított rosszulléte esetén felkeresi a háziorvosát, és közben balesetet szenved, az ilyen baleset üzemi balesetnek nem tekinthető. Ha azonban a keresőképtelen állományba vett dolgozó a kötelező orvosi felülvizsgálata során szenved balesetet, a baleset üzeminek minősül.

Ha a biztosított a keresőképessé válásához szükséges elrendelt fizioterápiás kezelésen vesz részt és a kezelés során a kezelő csúszós padlója miatt balesetet szenved, a baleset üzeminek elismerhető. Amennyiben a biztosított, a járóbeteg-szakellátás büféjében csúszik el, balesetét üzemi balesetnek elismerni nem lehet.

Üzemi balesetnek minősül a biztosítottnak a közcélú munka végzése során bekövetkezett balesete is. Ilyenkor a dolgozó nem a foglalkoztatóval fennálló munkaszerződés szerinti jogviszonyban jár el, hanem önkéntesen, közösségi cél érdekében, és ennek során végzett munka közben éri baleset.

Magyarázat:

Közcélú munka különösen az életmentésben, baleset-, katasztrófa elhárításban, véradáson való részvétel. Ebbe a csoportba sorolható az állami szerv, az önkormányzat, illetőleg a foglalkoztató által kezdeményezett, szervezett társadalmi munka végzése során bekövetkezett baleset.

Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).

Abban az esetben, ha a dolgozót ért baleset munkába menet, vagy a munkából történő távozása után következett be, vizsgálni kell, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetőleg a dolgozó közvetlenül a munkája befejezése után indult-e lakására, útját pedig magánügyei végzése miatt hosszabb időre nem szakította-e meg, esetleg oly módon is, hogy az említett legrövidebb útról letért.

Úti balesetek esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a munkaidő mikor kezdődik, illetve mikor ér véget. Mennyi idő szükséges a foglalkoztatottnak, hogy munkahelyét, illetve munkahelyéről a lakását, tartózkodási helyét elérje. Amennyiben a munkaidő végét követően indokolatlanul hosszú idő telik el a hazafelé indulás időpontjáig, úgy vizsgálni kell, hogy mi okozta a későbbi indulást. Ha a foglalkoztatott arra hivatkozik, hogy az aznapi munkáját még nem fejezte be és emiatt több órás késéssel tudott elindulni, úgy a baleset kivizsgálásához minden esetben szükség van a munkáltatói jogok gyakorlójának meghallgatására arra vonatkozóan, hogy tudott-e a túlmunkáról, illetve a túlmunka írásban el lett-e rendelve. Amennyiben a munkáltató jogok gyakorlója tudott a túlmunkáról, azonban azt írásban nem rendelte el, úgy a foglalkoztatottat ebből hátrány nem érheti. Amennyiben nem tudott a túlmunkáról és a tényleges munkavégzés nem bizonyítható, úgy az út közben ért balesetet üzeminek elismerni nem lehet. Fontos megkülönböztetni azt az esetet, amikor a foglalkoztatott egy otthonától távoli munkahelyen dolgozik és hét közben pl. albérletben lakik. Esetükben a szokásos napi legrövidebb útvonal az alábbiak szerint határozható meg:

A foglalkoztatott munkarendjének megfelelően a munkanapokon a szokásos útvonal minden esetben a tartózkodási hely és munkahely közötti útvonal. A heti pihenőnapra és szabadnapra történő hazautazás, illetve a visszautazás esetében az otthon és a tartózkodási hely közötti utazás tekinthető a szokásos útvonalnak. Minden úti baleset esetén szükséges vizsgálni, hogy az utazás a legrövidebb útvonalon történt-e.

Az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a lakásában éri, nem minősül üzemi balesetnek.

Üzemi balesetnek tekinthető a társasházban lévő lakások tulajdonosainak a közös használatra szolgáló lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett balesete is, ha a sérülést a tulajdonos a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenvedte el. Nem üzemi baleset a családi ház tulajdonosának az a balesete, amely őt a házhoz tartozó ingatlan területén éri.

Bedolgozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékenysége során az ehhez szükséges anyag, valamint gép, szerszám vagy hasonló munkaeszköz használata, kezelése okozott, illetőleg amely a bedolgozót a vállalt munka teljesítéséhez szükséges munkaeszköz és a bedolgozó által készített termék szállítása közben érte.

Egyéni vállalkozók esetében, amikor a vállalkozás telephelye egyben a vállalkozó lakása is, úgy a lakásban történő baleset csak akkor tekinthető üzeminek, ha az bizonyíthatóan a vállalkozó engedélyezett tevékenysége közben, vagy azzal összefüggésben érte.

Magyarázat:

  • A vállalkozó a hozzá becsengető megrendelő beengedésekor, ajtónyitás közben megcsúszik, balesetét üzemi balesetnek kell elismerni.
  • A vállalkozót — ahhoz, hogy a lakásában meleg legyen — a fűtést biztosító kandalló begyújtásához, favágás közben éri a baleset, balesete üzeminek nem ismerhető el, mivel nem a tevékenységével összefüggésben érte a baleset.

Úti baleset, valamint közcélú munkavégzés közben elszenvedett baleset esetén a foglalkoztatónak nem a „Munkabaleseti jegyzőkönyvet” hanem az „Üzemi baleseti jegyzőkönyvet” kell felvenni. Az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” a www.oep.hu honlapról letölthető.

Foglalkozási betegség fogalma

Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. § (9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki. Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos vizsgálattal lehet állást foglalni. A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs – üzemi baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben megbetegedett személyt is érteni kell.

Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza. A keresőképtelenség kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak — táppénzt folyósítanak részére. Amennyiben a keresőképtelenség idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés orvosilag megállapított napját. Ilyen esetekben meg kell keresni a fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés lehetséges kezdő napjára.

Példa:

- A biztosított kórházi ápolásra szorul, 2012. január 5-étől. 2012. április 8-ától már otthonában gyógyul, 2012. május 22-én pedig megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a betegséget foglalkozási megbetegedésnek elismerik, azaz a baleset üzemiségét határozattal el kell ismerni. A keresőképtelen állományban tartó orvos a baleset üzemiségét elismerő határozat birtokában a továbbiakban már „1” kóddal állítja ki az igazolásokat a beteg pedig bejelenti 2012. júniusában, hogy 2012. január 5-étől azaz a keresőképtelenség kezdő napjától baleseti táppénzt igényel. Ebben az esetben írásban (belföldi jogsegély keretében, végzéssel) meg kell keresni a fővárosi/megyei kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi Felügyelőségét és rá kell kérdezni, hogy: „vélelmezhető-e, hogy a biztosított 2012. január 5-étől foglalkozási megbetegedéséből eredően, illetve azzal összefüggésben keresőképtelen”. A választól függően kell a baleseti táppénz iránti igényt elbírálni.

- A biztosított az ”Értesítés” kézhezvételekor nem keresőképtelen, visszamenőlegesen  számított 6 hónapban nem volt keresőképtelen, vagy volt, de nem igényelt arra az időtartamra baleseti táppénzt, azaz a foglalkozási megbetegedés orvosilag megállapított pontos napjának nincs jelentősége, tehát nem kell megkeresni a fővárosi/megyei kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi Felügyelőségét. Ebben az esetben az orvosilag megállapított napnak az „Értesítés” dátuma számít.

Üzemi balesetnek nem minősülő balesetek

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

  • kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
  • munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
  • a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Kizárólagos ittasságról csak és kizárólag akkor beszélhetünk, ha rendőrségi jegyzőkönyv, vagy bírósági ítélet ezt a tényt szó szerint kimondja, azaz megállapítja, hogy a baleset a foglalkoztatott kizárólagos ittassága miatt következett be.

Önmagában az a tény, hogy a foglalkoztatott alkoholt fogyasztott és ezt akár alkoholszonda, vagy vérvizsgálat kimutatja, még nem jelenti azt, hogy a baleset a biztosított kizárólagos ittassága miatt következett be. Tehát az ittasság önmagában a baleset üzemiségét nem zárja ki. A dolgozó vélt ittassága esetén alkoholszondás ellenőrzést kell végezni, erről jegyzőkönyvet szükséges készíteni, indokolt esetben kezdeményezni kell a vérvizsgálatot. „Szemrevételezés” alapján nem lehet az alkoholos állapotot vélelmezni.

Magyarázat:

Az ittasság önmagában a baleset üzemiségét nem zárja ki. A foglalkoztató esetleges felelősségét nem csökkenti a dolgozó ittas állapota.

Példa:

- A dolgozó ittasan közlekedik az üzem területén, és a fejére esik egy vasdarab, ettől megsérül. A bekövetkezett baleset üzeminek minősül, mert nem a sérült ittassága miatt következett be.

- A dolgozó ittasan közlekedik az építkezés területén, védőkorlát hiányában beleesik egy gödörbe. A baleset akkor nem üzemi, ha bizonyítható, hogy a baleset a sérült kizárólagos ittassága miatt következett be, illetve a foglalkoztató nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat.

- A dolgozó munkából hazafele menet baleset szenved. A rendőrségi jegyzőkönyv megállapítása szerint a balesetet kizárólag a sérült ittassága okozta. A bekövetkezett balesetet üzeminek elismerni nem lehet.

Nem minősül üzemi balesetnek a munkaközi szünet idején a foglalkoztató telephelyén kívüli ennivaló egyéni beszerzése, illetve elfogyasztása során bekövetkezett baleset, ha a foglalkoztató – akár a telephelyen belül, akár azon kívül – a szervezett étkeztetésről gondoskodik.

Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte. Kivételt képez az az eset, amikor a dolgozót, kötelező részvétellel szervezett sport, illetve kulturális esemény közben éri.

Példa:

- Munkahelyen meghirdetnek hétvégére megyék közötti sportrendezvényt. A részvétel nem kötelező, szabadon lehet a versenyre jelentkezni. Amennyiben a rendezvényen a dolgozót baleset éri, nem tekinthető üzemi balesetnek.

- Munkahelyen szerveznek, több napos kihelyezett un. „összetartás” rendezvényt. Az a dolgozó aki, nem vesz részt az eseményen szabadságot kell kivegyen, vagy a munkahelyén a szokásos feladatait végzi. Amennyiben az „összetartás” rendezvényen éri a dolgozót beleset és egyéb jogszabályban meghatározott kizáró körülmény nem bizonyítható, úgy a balesetet üzemi balesetnek el kell ismerni.

Ha a dolgozó munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munkát végez, – ehhez munkáltatói engedéllyel nem rendelkezik – a bekövetkező balesete nem minősíthető üzemi balesetnek. A „fusizás” kizárja a dolgozót a baleseti ellátásra jogosultak köréből.

Példa:

- A foglalkoztató tevékenységi körében bútorokat gyárt. A dolgozó saját részére munkaidőben munkáltatói engedély nélkül egy asztalt állít össze, melynek során megsérül. Balesete engedély nélküli munkavégzés miatt üzemi balesetnek nem ismerhető el. Amennyiben ugyanezt az asztalt a munkáltató engedélyével készíti el munkaidőben, úgy balesete üzeminek elismerhető.

- A foglalkoztató tevékenységi körében bútorokat gyárt. A dolgozó a vezetője írásbeli utasítására munkaidőben a telephelyen lévő árkot tisztítja. Attól függetlenül, hogy a tevékenység nem függ össze a dolgozó munkakörével a balesetet üzeminek el kell ismerni. Amennyiben nem bizonyítható a munkáltató utasítása, úgy a tevékenység munkahelyi feladatokhoz nem tartozó tevékenységnek minősül, így a balesetet üzeminek elismerni nem lehet.

Ha a dolgozó foglalkoztatói engedély nélkül veszi igénybe a hivatali gépjárművet (feketefuvar), és ennek során balesetet szenved, balesete nem minősül üzemi balesetnek.

Úti balesetek esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a biztosított a szokásos legrövidebb útvonalát megszakította-e, ha igen, azt indokoltan vagy indokolatlanul tette.

Magyarázat:

Az útvonalnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek biztosítása végett (pl.: a napi élelmiszer vásárlása, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül indokolatlannak. Nem indokolatlan az a további tevékenység sem, amelyet a biztosított minden munkanap hazafele, vagy munkahelye fele menet közben végez. Ilyen eset lehet például a nagyszülő segítése, azaz mindennapos meglátogatása.

A dolgozó köteles munkahelyén fegyelmezetten, a munkahelyi rendet betartva viselkedni. Ezért a munkahelyi rendbontás, verekedés vagy játék közben elszenvedett sérülése nem minősül üzemi balesetnek.

Nem jogosult baleseti ellátásra, aki sérülését szándékosan okozta. Nem minősül üzemi balesetnek az öncsonkítás és az öngyilkosság.

 www.tbinfo.hu/cikkek/baleseti-tappenz/a-baleseti-tappenzek-kivizsgalasa--igenyervenyesites.html

A munkabaleset és az egyéb üzemi baleset elhatárolása

A munkavédelmi törvény azokat a baleseteket vonja a munkabaleset fogalmi körébe, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A társadalombiztosítási baleseti ellátásra jogosító üzemi baleseti kör a munkabalesethez képest egyrészt szélesebb, mivel felöleli a munkába jövet, vagy munkából hazafelé menet közben bekövetkezett úti baleseteket is, másrészt szűkebb, mivel nem minden munkabaleset tekinthető üzemi balesetnek.

Úti balesetek közül csak az számít munkabalesetnek, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Ebben az esetben is „Munkabaleseti jegyzőkönyvet” kell felvenni.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A munkáltatónak azonban kötelessége, hogy a balesetet kivizsgálja, és munkaképtelenség esetén felvegye a „Munkabaleseti jegyzőkönyvet”, illetve ha a baleset nem eredményez munkaképtelenséget, akkor a baleset tényét nyilvántartásba vegye.

Magyarázat:

A munkáltatónak a munkával összefüggő balesetek kivizsgálása kötelező. Amennyiben a baleset keresőképtelenséget okoz, úgy nincs mérlegelési jogköre a munkáltatónak, ki kell állítania a „Munkabaleseti jegyzőkönyvet”. Azzal az indokkal, hogy a munkáltató nem ismeri el a balesetet munkabalesetnek, a „Munkabaleseti Jegyzőkönyv” felvételét megtagadni nem lehet. Nem lehet megtagadni akkor se, ha a munkavállaló kéri a jegyzőkönyv felvételét.

Baleseti ellátásra jogosultak köre

A Tbj. 5. §-ában felsorolt biztosítottak baleseti ellátásra, ezen belül baleseti táppénzre, abban a jogviszonyában jogosultak, melyben a baleset bekövetkezett. A biztosítottakon kívül baleseti táppénzre, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók is jogosultak. Az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult az, aki a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultság szempontjából üzemi balesetnek minősül:

  • A nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban részesülő tanulójának az a balesete, amelyet a gyakorlati képzés közben vagy azzal összefüggésben szenvedett el.
  • A szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegeknél és szenvedélybetegeknél a munkaterápiás foglalkozás közben, vagy ezzel összefüggésben elszenvedett baleset.
  • A fogva tartott (őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt, a szabadságvesztés büntetést töltő személy) személyeknél a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset.
  • A közcélú, közérdekű munkát végző személyeknek az a balesete, amelyet a közcélú, illetve közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el.
  • Társadalmi munkát végző személyeknek az a balesete, amelyet önkormányzat, állami szerv, illetve foglalkoztató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott munka során szenved el.

A baleseti táppénzre jogosultak köre

Baleseti táppénzre jogosultak:

  • a biztosítottak,
  • az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók,
  • a saját jogú nyugdíjasként munkát végzők,

A baleseti táppénzre jogosultság feltételei

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Tekintettel arra, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási megbetegedést is érteni kell, így foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz annak is jár, aki foglalkozási megbetegedés következtében válik keresőképtelenné, és a baleseti táppénzre való jogosultság további feltételei fennállnak.

Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

Példa:

- A biztosított 2005. évben elszenvedett üzemi balesetéből eredően baleseti járadékban részesül. Munkaviszonyban áll 2008. január 01-jétől jelenleg is, folyamatosan. Ugyanazon üzemi baleset következtében keresőképtelenné vált 2012. február 15-ével. Baleseti táppénzre nem jogosult, mivel baleseti járadékban részesül. Táppénzre az általános szabályok alapján jogosult lehet.

- A biztosított munkaviszonyban áll 2006. március 18-ától. Baleseti járadékban részesül 2008. augusztus 02-án elszenvedett üzemi balesetéből eredően. 2012. február 25-én újabb üzemi baleset következtében keresőképtelenné vált. Baleseti táppénzre jogosult, mivel nem a korábban (2008. augusztus 02-án) elszenvedett üzemi balesetéből vált keresőképtelenné.

Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismét jogosult lesz, de a baleseti táppénz összege az előzőleg megállapított baleseti táppénz összegénél kevesebb nem lehet.

A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte.

Amennyiben a baleseti táppénzben részesülő személy a keresőképtelenségének ideje alatt egyéb okból is keresőképtelenné válik, úgy minden esetben vizsgálni kell, hogy a balesetből eredő keresőképtelensége továbbra is fennáll-e. A kivizsgálásra belföldi jogsegéllyel (végzés) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes Területi Hivatalának Egészségügyi Szakértői és Szakellenőrzési Osztályát kell felkérni.

Magyarázat:

Nem lehet a balesetből eredő keresőképtelenséget megszűntnek tekinteni csak ezért, mert a keresőképtelenségről szóló igazoláson, vagy kórházi igazoláson a keresőképtelenség kódjaként már nem a baleseti kód szerepel.

Példa:

- A biztosított 2008. január 15-e óta munkaviszonyban áll. Baleseti táppénzben részesül a 2011. október 5-én bekövetkezett balesetéből (kéz és válltörés) eredően 2011. október 6-ától. 2012. január 15-től 2012. január 21-éig kórházban volt. Az erről szóló igazoláson a keresőképtelenség kódjaként „8”-as kód került feltüntetésre. Az OEP Területi Hivatalának közlése alapján a biztosított ugyan nem a balesetéből eredően (sérvműtét) szorult kórházi ápolásra, azonban a balesetéből eredő sérülései miatt nem vált keresőképessé. Ebben az esetben a baleseti táppénzt tovább kell folyósítani mindaddig, míg a balesetből eredő keresőképtelenség fennáll.

Keresőképtelenség az üzemi baleset szempontjából

A baleseti táppénzre jogosultság szempontjából keresőképtelen személynek azt tekintjük, aki üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiányában a munkáját ellátni nem tudja.

A baleseti táppénzre jogosultság időtartama

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénz-folyósításra (az előzményre) tekintet nélkül, legfeljebb egy éven át folyósítható. Az egy év jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a baleseti táppénz folyósításának időtartamát.

Az egy év kimerítése után az orvos szakértői szerv szakvéleménye alapján a baleseti táppénzpénz folyósítását legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani. A baleseti táppénz esetében a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ezért a baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.

A baleseti táppénzre jogosultság korlátozása

A baleseti táppénzre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amennyiben nincs eltérő rendelkezés (pl.: a keresőképtelenség igazolása, a keresetveszteség vizsgálata, a folyósítási szabályok, a baleseti táppénz kifizetésének időpontja, stb.). A biztosított a baleseti táppénzre kizárólag csak abban a jogviszonyában válik jogosulttá, amelyben az üzemi baleset érte.

Példa:

- 2005. 01. 02-tól munkaviszonyban álló biztosított, 2011. 02. 01-jétől megbízási szerződést köt, könyvelési feladatok ellátására. 2011. június 30-án a megbízási jogviszonnyal összefüggő feladatai ellátása során baleset éri, 2011. július 1-jétől keresőképtelen. Munkaviszonya alapján fennálló biztosítási jogviszonyában táppénzre, megbízási jogviszonyában baleseti táppénzre jogosult, ha keresőképtelensége ideje alatt munkáját nem tudja ellátni.

- 2008. január 3-tól a biztosított „A” jogviszonyában heti 20 órás munkaviszonyban áll, mint énekes. 2009. szeptember 3-tól „B” jogviszonyban heti 20 órás munkaviszonyt létesít, mint zongorista. Mindkét jogviszonya jelenleg is fennáll. 2011. december 20-án „B”jogviszonyában baleset éri, melynek következtében mindkét keze eltörött. „B” jogviszonyában jogosult baleseti táppénzre, azonban „A” jogviszonyában a munkáját el tudja látni, így ebből a jogviszonyából táppénzre sem lesz jogosult. Amennyiben „A” jogviszonyában, a szerződése szerint az éneklés mellett a zenei kíséretet is neki kell biztosítania, úgy ebben a jogviszonyában is keresőképtelen, így táppénzre jogosulttá válik.

Az a személy, aki a sérülését szándékosan okozta, vagy pedig az orvosi segítség igénybevételével, valamint a baleset bejelentésével is szándékosan késlekedett, nem válik jogosulttá a baleseti táppénzre.

Ha a sérült a keresőképtelenségének időtartamára a teljes keresetét megkapta, keresetveszteség hiányában, baleseti táppénzre nem jogosult. Az a biztosított, aki a keresetét részben kapja meg csak, csak az elmaradt keresete után jogosult a baleseti táppénzre.

Példa:

- Ha a biztosított a keresőképtelensége első napján 6 órára munkabért kapott, baleseti táppénzre csak a munkaidőből hátralévő időre, 2 órára lesz jogosult.

Számítása: teljes munkaidővel járó munkaviszony esetén a baleseti táppénz napi összegét el kell osztani 8-cal, az így kapott 1 órára járó összeget meg kell szorozni a baleseti táppénzre jogosító órák számával.

Azon időszakra vonatkozóan, amelyre a biztosítottnak nem jár baleseti táppénz, a kifizetőhely elutasító határozatot hoz, amennyiben a biztosított a keresőképtelensége első napjára is igényelt baleseti táppénzt.

Ha eltérő rendelkezés nincs, baleseti táppénz nem jár azokra a napokra, amelyekre a táppénz sem járna. A bedolgozókra speciális szabályok vonatkoznak. Ha a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, a baleseti táppénzre csak az anyag visszaszolgáltatásának a napjától válik jogosulttá. Amennyiben a foglalkoztató igazolja, hogy a bedolgozó a keresőképtelenség ideje alatt munkát nem végez, a baleseti táppénzt meg kell állapítani.

 A baleseti táppénz összege

A baleseti táppénz összegét annál a foglalkoztatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetve ahol az üzemi balesetet szenvedett személy, biztosítási jogviszonyban áll.

Magyarázat:

A baleseti táppénz összegének a megállapításánál – főszabályként – a baleseti táppénzre jogosultságot megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni.

A baleseti táppénz összege 100%-os mértékű, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelemmel azonos.

Úti üzemi baleseteknél a baleseti táppénz összege a napi átlagjövedelem 90 %-a.

A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe:

− az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat - valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,

− a törzsgárda jutalom és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint azon juttatás, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.

Kormánytisztviselők esetében átlagkeresetről, illetve távolléti díjról nem beszélhetünk, mivel azokra az időtartamokra, amelyre a munkaviszonyban állót átlagkereset, vagy távolléti díj illeti meg, a kormánytisztviselő részére illetmény kerül kifizetésre. Tekintettel arra, hogy a baleseti táppénz összegének megállapításánál csak a végzett munkáért, tevékenységért kifizette jövedelmet lehet figyelembe venni, így a kormánytisztviselők esetében sem képezhet ellátási alapot az az illetmény, melyet például szabadság időtartamára fizettek ki.

Külön kell kiszámítani a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért járó rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát. Ha a biztosított részére a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki – függetlenül attól, hogy később került kifizetésre – be kell számítani a baleseti táppénz alapjába.

A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.

Példa:

- A biztosítottat a baleset 2012. január 27-én éri. Megállapításra kerül (határozattal), hogy a baleset üzemi balesetnek minősül. 2011. december hónapban folyamatosan dolgozott, így a rendszeres jövedelmének osztószáma 31. 2011. december 15-én, 2011. október 1-től 2011. december 31-ig tartó vonatkozási időszakkal nem rendszeres jövedelemként jutalom kerül kifizetésre. A nem rendszeres jövedelem osztószáma 92. A baleseti táppénz összegének megállapításához az egy naptári napra járó nem rendszeres jövedelem 31-szerese vehető figyelembe (azaz csak a december

hónapra eső rész).

- Fenti példa esetében, ha a nem rendszeres jövedelem kifizetés 2012. január hónapban történik, a számítás megegyezik az előzőekkel.

- Fenti példa esetében, ha a vonatkozási időszak 2011. október 1-től 2011. december 15-ig tart, úgy a nem rendszeres jövedelem egy naptári napra eső részének 15-szörösét lehet figyelembe venni azzal az eltéréssel, hogy az így kiszámított jövedelem osztószáma 31, mivel a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem osztószámánál.

A baleseti táppénz összegének kiszámítása

Az alábbi pontokban ismertetett eljárás szerint kell a baleseti táppénz összegét megállapítani.

a) A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2000. január 01-jétől. Üzemi balesetet szenvedett 2012. február 16-án, melynek következtében e naptól keresőképtelen. A baleseti táppénz alapját képező irányadó jövedelem a 2012. január hónapban végzett tevékenységért járó jövedelem.

2012. január havi jövedelme:

Munkabér: 130.000,- Ft

Távolléti díj (1 nap fizetett ünnep): 5000,- Ft

Fizetett szabadság 2012. január 9-étől 2012. január 13-áig: 25.000,- Ft

Nem vehető figyelembe a szabadságra járó távolléti díj, és az az időszak, amelyre tekintettel kifizették.

Számítás: Irányadó jövedelem: 130.000,- Ft + 5.000,- Ft = 135.000,- Ft

Naptári napi átlag: 135.000,- Ft: (31-7) 24 = 5.625,- Ft. (az osztószámot azért kell 7 nappal csökkenteni, mivel a biztosított 5/2-es munkarendben dolgozik, és teljes héten szabadságon volt,így az 5 naphoz hozzá kell számítani a hét végét is, azaz a szombat, vasárnapot)

A baleseti táppénz naptári napi összege 5.625,- Ft

- A biztosított 2001. július 15-étől munkaviszonyban áll. Üzemi baleset következtében keresőképtelen 2012. február 06-ától.

A baleseti táppénz alapját képező irányadó jövedelem a 2012. január hónapban végzett munkáért kifizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

2012. január hónapban kifizetett juttatások:

Január havi munkabér: 140.000,- Ft

Jubileumi jutalom: 100.000,- Ft

Prémium (2011. 12. 01 - 2012. 01. 31-ig terjedő időszakra kitűzött feladat elvégzésére járó prémium), kifizetve 2012. 03. 30-án: 50.000,- Ft

Nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom.

Számítás: Rendszeres jövedelem: 140.000,-Ft : 31 = 4.516,13- Ft

Nem rendszeres jövedelem (prémium) 50.000,- Ft : 62 = 806,45- Ft

A baleseti táppénz naptári napi összege:

4.516,13- Ft + 806,45- Ft = 5.322,58- Ft

Magyarázat:

Munkabér, munkanapokra jár, így amennyiben az utolsó szabadságon töltött napot a heti pihenőnap, illetve a heti munkaszüneti nap követi, ezen naptári napok nem számítanak bele a havi jövedelem osztószámába, vagyis osztószám csökkentő napok. Azon biztosítottak esetén is ezt a szabályt kell alkalmazni, akik nem 5/2 munkarendben dolgoznak.

b) Ha a biztosítottnak nem volt az előző hónapban pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a balesetet megelőzően elért tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. A baleseti táppénz összegénél alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint, ha a figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, akkor az elért rendszeres jövedelem – heti 5 napos munkarend szerint – teljes hónapra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2007. március 16-tól. Üzemi baleset következtében 2012. február 03-tól keresőképtelen, azonban ezt megelőzően 2011. november 07-től 2012. január 25-ig táppénzben részesült.

Irányadó jövedelem a 2012. január hónapban végzett munkáért járó jövedelem.

A január havi jövedelem (2012. január 26-31-ig) 40.000.-Ft, mivel 6 munkanapnál kevesebb időtartamra részesült munkabérben, ezért teljes hónapra át kell számítani. Számítása: 40.000,- Ft : 4 = 10.000,- Ft X 22 = 220.000,-Ft.

Naptári napi átlagkereset: 220.000,-Ft : 31 =7.096,77-Ft

- A biztosított munkaviszonyban állt 2011. február 01 és 2011. december 31. között. Új munkaviszonyt létesített 2012. január 02-án. Üzemi balesetet szenvedett, amelyből keresőképtelenné vált 2012. január 16-án. Baleseti táppénz alapját képező irányadó jövedelem 2012. január 02. és 2012. január 15. között végzett tevékenységért járó tényleges jövedelem 122.000,- Ft.

Baleseti táppénz naptári napi összege: 122.000,- Ft : 14 = 8.714,29- Ft.

c) Ha a biztosítottnak nem volt tényleges jövedelme, akkor a baleseti táppénz összege azonos a jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2004. február 01-jétől. Gyermekgondozási segélyben részesült 2011. február 14-től 2012. február 15-ig. Üzemi balesetet szenvedett 2012. február 16-án, munkába menet.

A baleseti táppénzét a szerződés szerinti keresete alapján kell megállapítani.

A szerződés szerinti jövedelme: 143.000,- Ft.

Naptári napi összege: 143.000,- Ft : 29 = 4.931,03- Ft.

A baleseti táppénz naptári napi összege: 4.931,03,- x 90% =4.437,93,- Ft.

Egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének számítása

Az általánostól eltérően az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó baleseti táppénzét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként csak a vállalkozásból elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A baleseti táppénz mértéke az ellátás alapját képező jövedelem 100%-a. Úti üzemi baleseteknél a baleseti táppénz összege a napi átlag 90 %-a.

Az alábbi pontokban ismertetett eljárás szerint kell az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénz összegét megállapítani:

a) a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha – az üzemi baleset bekövetkezésekor fennálló biztosítási jogviszonyában - legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2002. február 1-jétől 2011. március 31-ig. Egyéni vállalkozó 2011. május 01-jétől. Üzemi balesetet szenvedett 2012. március 10-én. Irányadó jövedelem 2011. május 01-jétől 2011. december 31-éig az egyéni vállalkozásból származó jövedelem.

b) amennyiben a jogosultságot közvetlenül megelőző évben nincs – az üzemi baleset bekövetkezésekor fennálló biztosítási jogviszonyában – 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított)

180 napi jövedelem alapján kell megállapítani. A 180 napi jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

c) Ha az egyéni és társas vállalkozó nem rendelkezik a baleseti táppénz összegének megállapításához szükséges legalább 180 napi jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Járulékfizetés szempontjából az egyéni és társas vállalkozókra a minimálbér tekintetében eltérőek a rendelkezések. A baleseti táppénz összegének kiszámításához azonban minden esetben az adott adóévre meghatározott minimálbért kell figyelembe venni (2012. évben 93.000,- Ft).

Amennyiben az egyéni, illetőleg a társas vállalkozó egyidejűleg 36 órás munkaviszonyban áll, de a vállalkozói tevékenysége során, vagy azzal összefüggésben üzemi balesetet szenved, vállalkozói jogviszonya alapján baleseti táppénzre jogosult. Baleseti táppénz összegének megállapításánál azt a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelmet (vállalkozói kivétet) lehet figyelembe venni, amely után a vállalkozó, a társas vállalkozó pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett.

Magyarázat:

Az egyéni és társas vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Amennyiben azonban nem rendelkezik a számítási időszakban legalább 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel, úgy a baleseti táppénzének alapja — járulékfizetési kötelezettségétől függetlenül — a minimálbér, azaz 93.000,- Ft. lesz.

Baleseti táppénz összegének megállapítása a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosítottak esetében

A saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére a nyugellátás folyósításának ideje alatt nem kötelezett. Ebben az esetben a baleseti táppénz összegének a megállapításánál jövedelemként a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelmét kell figyelembe venni.

A saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított (a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó kivételével) a nyugellátás folyósításának szüneteltetésének időszakára pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ebben az esetben a baleseti táppénz összegének a megállapításánál csak a nyugdíjasként elért jövedelmek vehetők figyelembe.

 A kiegészítő tevékenységet végzők baleseti táppénze

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó részére járó baleseti táppénz összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-ának alapulvételével kell megállapítani.

Példa:

- Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2011. június 01-jétől. Üzemi baleset érte: 2012. január 25-én. Baleseti táppénzre jogosult: 2012. január 25-étől.

Baleseti táppénz naptári napi összege:

28.500,-Ft X 150% = 42.750,-Ft : 31 = 1.379,03- Ft

Baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén

Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2002. augusztus 01-jétől.

2011. szeptember 07-én történt üzemi balesetéből eredően baleseti táppénzben részesült 2011. november 30-ig. A baleseti táppénz naptári napi összege (2011. augusztus havi jövedelem: 120.000,-Ft : 31) 3.870,97- Ft.

A biztosított ismét keresőképtelenné vált ugyanazon üzemi baleset következtében 2012. március 06-án. A baleseti táppénz alapját képező számítási időszakban 2012. február hónapban végzett munkáért kapott jövedelem 110.000,-Ft. : 29 = 3.793,10,- Ft. Baleseti táppénz napi összege: 3.870,97-Ft, mivel a korábbinál kevesebb nem lehet.

Baleseti táppénzre jogosultság egyidejűleg fennálló több, illetve egymást követő biztosítási jogviszony esetén

A biztosított a baleseti táppénzre kizárólag abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte. Amennyiben a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban áll, és egyik biztosítási jogviszonyában végzett tevékenysége közben üzemi balesetet szenved, baleseti táppénzre csak abban a biztosítási jogviszonyában lesz jogosult, amelyben az üzemi baleset érte.

Amennyiben a biztosított a másik jogviszonyában is (vagy esetleg a többi jogviszonyában is) keresőképtelen, akkor az egyidejűleg fennálló másik biztosítási jogviszonya alapján, táppénzre az általános szabályok szerint jogosult lehet.

Példa:

- A biztosítottnak egyidejűleg fennálló két részfoglalkozású biztosítási jogviszonya van. Az egyik jogviszonyában 1998. január 01-jétől jelenleg is napi 5 órát dolgozik. A másik jogviszonyában napi 3 órát dolgozik 2007. március 01-jétől. Üzemi balesetet szenvedett az 5 órás jogviszonyban 2012. március 02-án. Baleseti táppénzre csak abban a jogviszonyban lesz jogosult, amelyben az üzemi baleset érte. 5 órás jogviszonyban 2012. február hónapban végzett tevékenységért járó kereset 65.000,- Ft. Baleseti táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset 65.000,- Ft: 29 = 2.241,38- Ft.

Baleseti táppénz naptári napi összege 100% = 2.241,38- Ft. A biztosított a 3 órás jogviszonyában is keresőképtelen, amely jogviszonya alapján az általános szabályok szerint illeti meg a táppénz.

Amennyiben a biztosított a megszűnt biztosítási jogviszonyt követő naptól újabb biztosítási jogviszonyt létesít, azonban a baleset a volt foglalkoztatóhoz menet, vagy a volt munkáltatónál éri, és bizonyíthatóan a volt foglalkoztató kérésére, illetve hibájából kellett megjelennie, úgy a feltételek fennállása esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyában kell a baleseti üzemiségét elismerni és a baleseti táppénzt megállapítani, függetlenül attól, hogy jelenleg egy másik munkáltatónál áll biztosítási jogviszonyban.

Magyarázat:

A biztosított volt munkáltatójától az utolsó munkában töltött napon nem, vagy csak hiányosan kapta kézhez a jogviszony megszüntetésekor kötelezően kiadandó okmányokat. A biztosítási jogviszony megszűnését követő 2. napon, miután a jelenlegi foglalkoztató kéri az okmányokat, a biztosított felkeresi volt foglalkoztatóját. Út közben, vagy a foglalkoztatónál baleset éri. A baleset üzemiségét a megszűnt jogviszonyában kell elbírálni, és kizáró ok hiányában megállapítani. A baleset üzemiségének elismerését követően baleseti táppénzre is a megszűnt jogviszonyából lesz jogosult.

Közfoglalkoztatott baleseti táppénzre jogosultsága és a baleseti táppénz összege

A közfoglalkoztatás — miután a közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni — a munkaviszony egyik speciális formája, így a közfoglalkoztatott baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre is jogosulttá válhat. Amennyiben a közfoglalkoztatott üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik a baleseti táppénz megállapításánál az általános szabályokat kell alkalmazni. Az általános szabályokat kell alkalmazni a baleset kivizsgálásra vonatkozóan is. (A foglalkoztató a baleset körülményeit kivizsgálja és a kivizsgálás eredményét „Munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben, vagy „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíti.)

A baleseti táppénz ellátás alapja a közfoglalkoztatási bér (2012. január 1-től teljes hónapra 71.800,- Ft.), illetve a garantált közfoglalkoztatási bér (2012. január 1-től teljes hónapra 92.000,- Ft.)