Biztosítottak bejelentése

A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóság felé teljesíti.

A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. § szerinti kötelezettet) az adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (a T1041-es nyomtatványon) bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát.

A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.

Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató köteles a jogutódlással érintett, biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni a bejelentést. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is.

Nem terheli bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

Magyarázat:

Arra vonatkozóan, hogy a magánszemély az alkalomszerű megbízások esetében hogyan, milyen módon igazolja, hogy a megbízási jogviszonyával egyidejűleg más jogviszonya alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed, nincs előírás. Ebben az esetben igazolásként el kell fogadni a Vhr. 38. §-ában említett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt, amibe az alkalomszerű biztosítási jogviszonyt is be kell jegyezni!

Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított 8 napon belül ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott adatait.

Magyarázat:

Az állami adóhatóság a munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. Ennek megfelelően az egészségbiztosítás nyilvántartásában szerepel minden biztosított személy (kivéve a biztosítási jogviszonnyal rendelkezők esetében az alkalomszerű megbízásokat), így ha a kifizetőhely a pénzbeli ellátás elbírálása során tisztázni kívánja a jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idő fennállását, akkor az egészségbiztosítóhoz kell fordulnia.

A foglalkoztatók és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásba történő bejelentésére kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére 3 munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat, és a bejelentés teljesítésének időpontját.

Magyarázat:

Az igazolás adatai gyakorlatilag megfelelnek a T1041-es számú bejelentőlap adatainak, így annak számítógépen kinyomtatott példánya az adóhatóság felé történő megküldést igazoló „nyugtával” együtt megfelel a Tbj-ben előírt igazolásnak. Az igazolást természetesen minden esetben át kell vetetni a biztosítottal, hiszen a foglalkoztató csak így tudja igazolni, hogy teljesítette a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét.

A jogviszony ellenőrzéssel kapcsolatban megteremtődött annak jogszabályi háttere, hogy a be nem jelentett, de a természetbeni ellátást igénybevevő személyről az OEP adatokat szolgáltasson az állami adóhatóság felé abból a célból, hogy az APEH az általános szabályok szerint behajthassa a járuléktartozást – elévülési időn belül – bírsággal, és pótlékokkal együtt. A jogszabályok biztosítják annak lehetőségét is, hogy amennyiben az egyébként biztosított és így egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatótól (háziorvos, kórház, klinika, gyógyszertár) „piros lámpát kap” hatósági eljárás során saját maga is tisztázhassa jogviszonyát a fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél, és kezdeményezhesse adatainak a nyilvántartásba történő bejegyzését. Az érintett személy okirattal valószínűsítheti a biztosítási jogviszonya fennállását.

A biztosítás hiányában vagy a szünetelésének tartama alatt a biztosítási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek nem érvényesíthetőek. Ez azt is jelenti, hogy a biztosítás szünetelése alatt nem jár egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, továbbá a 30 napnál hosszabb szünetelés a biztosítás folyamatosságát megszakítja, ezért a táppénzre jogosultság esetében a jogosultságot, illetve az ellátás időtartamát jelentős mértékben befolyásolhatja.

Példa:

- A 2005. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosítottnak 2012. február 1-től március 31-ig szünetel a biztosítása és 2012. április 1-jétől keresőképtelenné válik, akkor - a betegszabadság lejártát követően - táppénzre nem lesz jogosult.

- A 2005. január 1-től munkaviszonyban álló biztosítottnak 2012. február 1-től március 31-ig szünetel a biztosítása és 2012. április 10-én keresőképtelenné válik, akkor - a betegszabadság lejártát követően – 9 naptári napra jogosult táppénzre.

- A munkaviszonyban álló biztosított, folyamatos biztosításban töltött ideje 2012. 02. 20-tól állapítható meg. A biztosított 2012. 02. 22-től keresőképtelen, előreláthatóan hosszabb ideig lesz beteg. Mivel a folyamatos biztosítási ideje alapján – a betegszabadság lejártát követően – 2 napra jogosult táppénzre, az ezt követő keresőképtelensége idejére, táppénzre nem jogosult. Ebből következően nevezett, a betegsége miatt igazolt, de nem fizetett távollét ideje alatt nem biztosított, a biztosítása szünetel. A biztosítás szünetelését a foglalkoztatónak 8 napon belül be kell jelentenie és a szünetelés idejére a biztosítottnak havi 6.390,-Ft, napi 213,-Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amennyiben egyéb jogon egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (pl.: szociálisan rászorult).

- A 2006.02.01-jétől egyéni vállalkozóként biztosított 2011.01.01-től 2011.12.31-ig szüneteltette vállalkozását, ebből következően folyamatos biztosításban töltött ideje 2012. 01. 01-jétől állapítható meg. A biztosított 2012. 01. 22-től keresőképtelen, előreláthatóan hosszabb ideig lesz beteg.

Mivel a folyamatos biztosítási ideje alapján csak 21 napra jogosult táppénzre, az ezt követő keresőképtelensége idejére, táppénzre nemjogosult. A vállalkozó ennek ellenére azokon a napokon is biztosított, amikor táppénzre nem jogosult és a keresőképtelensége ideje alatt járulékfizetésére is kötelezett.

- 2012. 01.01-től öregségi nyugdíjban részesülő személy 2012. 02. 02-től munkaviszonyt létesít a foglalkoztatónál. 2012.03.03-tól keresőképtelen, munkáját betegsége miatt nem tudja ellátni. A betegszabadság lejártát követő naptól táppénzre nem jogosult. Mivel folyamatosan keresőképtelen, de erre az időre táppénzt nem jár részére, a biztosítása szünetel. A biztosítás szünetelését – a szünetelés kezdetét és befejezését közvetlenül követő 8 napon belül – az adóhatóság felé ebben az esetben is be kell jelenteni az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Mivel nevezett öregségi nyugdíjas és ezért egészségügyi szolgáltatásra jogosult, a biztosításának szünetelése alatt nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítás megszűnését követően folyósított terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról (értelemszerűen a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzről is, ha a folyamatosan táppénzen lévő biztosított keresőképtelensége 2011. július 2-át megelőzően kezdődött és a táppénzre jogosultság időtartamán belül legfeljebb 30 napra megállapítható passzív táppénzt 2012-ben folyósítja a kifizetőhely) folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő, 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

A bejelentést a kifizetőhely az OEP által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon az illetékes EPSZSZ-hez teljesíti. A bejelentés módjáról az OEP honlapján tájékozódhatnak a kifizetőhelyek.