A táppénz összegének megállapítása

Tartalmazza a 2012. január 1.-től bekövetkezett változásokat.A táppénz összegének megállapítását több tényező befolyásolja:

  • az irányadó időszak és ezen belül a számítási időszak,
  • milyen jövedelmek képezik a táppénz alapját,
  • hogyan kell kiszámítani a táppénz alapját képező kereset napi átlagát (osztószám,).
  • mérték, és a táppénz maximuma


Az irányadó időszak - számítási időszak

Az irányadó időszak a táppénzre való jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, ha a biztosítás folyamatos.

- Az irányadó időszakot meghatározza a folyamatos biztosítási idő. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (Eb.tv. 48. § (3) bek.)
- Ha a biztosított jogviszonya, például egyéni vállalkozói, bedolgozói, tagsági jogviszonya, az irányadó időszakban megváltozik, az irányadó időszakban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett jövedelmeket össze kell számítani, feltéve, hogy a biztosítás folyamatosan fennáll.

A számítási időszak az irányadó időszakon belül az az időszak, amelynek pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező övedelmei alapján a táppénzt kiszámítjuk.
Kétféle lehet:
- a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év, ha abban van legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem,
- a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem,
Természetesen a számítási időszakot is befolyásolja a folyamatos biztosítási idő.

A táppénz naptári napi összegének megállapítása

a) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a biztosított.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2002. 02. 08-tól 2010. 12. 31-ig. Új biztosítási jogviszonyt létesített 2011. 01. 01-től, mely jelenleg is fennáll.

Táppénzben részesült 2011. 07. 04-től 2011. 07. 13-ig, 2011. 09. 01-jétől 2011. 09. 17-ig. Keresőképtelen 2012. 03. 03-tól, betegszabadságát kimerítette 2012. 01. 05-től 2012. 01. 25-ig.

Rendszeres jövedelem

Munkabér: 1.650.000,- Ft

Munkabéremelés: 120.000,- Ft (2011. 08. 01-jétől 2011. 12. 31-ig)Kifizetve: 2011. 12. 31-én

Nem rendszeres jövedelem

Szabadságmegváltás (2010. évre): 80.000,- Ft, kifizetve: 2011. 01.02-án

Jutalom: 200.000,- Ft (2011. 01. 01-jétől 2011. 04. 30-ig) Kifizetve: 2011. 06. 30-án

Irányadó időszak: 2011. 01. 01-jétől 2012. 03. 02-ig

Számítási időszak: 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig

Rendszeres jövedelem napi átlaga:

1.650.000,- Ft + 120.000,- Ft = 1.770.000,- Ft : 338 (365-27)=5.236,68- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga: 200.000,- Ft : 338 =591,71- Ft

Naptári napi átlagjövedelem: 5.236,68- Ft + 591,71- Ft = 5.828,39- Ft

Táppénz napi összege: 5.828,39- Ft × 60 % = 3.497.03- Ft

A szabadságmegváltás összegét nem lehet figyelembe venni nem rendszeres jövedelemként, mivel 2011-ben nem képezte a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját.

b) Amennyiben a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2002. 01. 01-jétől 2011. 05. 31-ig, majd ismét munkaviszonyba áll 2011. 08. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen2012. 01. 24-től, betegszabadságra időarányosan jogosult: 2012. 01. 24-től 2012.02.13-ig.

Irányadó időszak: 2011. 08. 01-jétől 2012. 02.13-ig

Számítási időszak: 2011. 08. 18-tól 2012. 02.13-ig

Rendszeres jövedelem

Munkabér: 800.000,- Ft

Nem rendszeres jövedelem

Túlóra: 15.000,- Ft (2011. 08. havi), kifizetve: 2011. 09. 03-án

Túlóra 18.000,- Ft (2011. 09. havi), kifizetve: 2011. 10. 03-án

Rendszeres jövedelem napi átlaga: 800.000,- Ft : 180 = 4.444,44,- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga:

15.000,- Ft + 18.000,- Ft = 33.000,- Ft: 180 = 183,33- Ft

Naptári napi átlagjövedelem: 4.444,44- Ft + 183,33- Ft = 4.627,77- Ft

Táppénz napi összege: 4.627,77- Ft × 50 %= 2.313,89- Ft

c) Ha a biztosított nem rendelkezik táppénzre való jogosultságot megelőző évben, sem közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 30-ad részének alapulvételével kell a táppénzt megállapítani. Kivéve, ha a biztosított szerződés szerinti, vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapjának megállapításánál a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem az irányadó.

Magyarázat:

• Szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben meghatározott munkabért kell érteni. A táppénz naptári napi átlagaként a szerződés szerinti jövedelem 30-ad részét kell figyelembe venni.

A tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak alatt elért jövedelemből kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagának kiszámításánál leírtak alapján.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2003. 04. 01-jétől 2010. 11. 30-ig ezt követően gyermekgondozási segélyben részesült, majd újabb jogviszonyt létesített 2011. 11. 03-tól amely jelenleg is fennáll. Keresőképtelen 2012.01.10-étől, mely időponttól kezdődően betegszabadságát kimerítette 2012. 01. 30-ig.

Ismét keresőképtelen 2012. 03. 01-jétől. Szerződés szerinti keresete: 70.000,- Ft (6 órában van foglalkoztatva). Táppénzre jogosult: 2012.03.01-jétől a szerződés szerinti keresete alapján.

Táppénz napi összege: 70.000,- Ft : 30 = 2.333,33- Ft × 60 %= 1.399,99- Ft

Amennyiben nevezett szerződés szerinti jövedelme meghaladta volna a 2012. 03. 01-jén érvényes minimálbér összegét, azaz a 93.000,- Ft-ot, úgy táppénze a minimálbér figyelembevételével került volna megállapításra.

d) Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak azért nem volt 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér összegénél kedvezőbb. Abban az esetben, ha például gyermekgondozási segély folyósítása miatt nincs a biztosítottnak legalább 180 naptári napi jövedelme, a táppénzének összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti, vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.

Példa:

A biztosított munkaviszonyban áll 2002. 04. 01-jétől jelenleg is. Terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben részesült 2010. 02. 16-tól 2011. 09. 01-ig. GYED naptári napi összege a keresete alapján 5.200,- Ft, mivel azonban meghaladja a GYED maximumot, ezért havonta 109.200,- Ft a GYED összege. GYÁP-ot igényelt 2012. 02. 01-jétől. Figyelembe véve a táppénz megállapítására vonatkozó kedvezőbb szabályt, gyermekápolási táppénzt az 5.200,- Ft-os tényleges naptári napi összeg alapján kell megállapítani.

Táppénz napi összege: 5.200,- Ft × 60 %= 3.120,- Ft

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként figyelembe vehető juttatások

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett volt. (Ebtv. 39/A. §)

A pénzbeli ellátás összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet két csoportba soroljuk: rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelem. (Vhr. 31. §)

Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni.

A rendszeres jövedelem körét a jogszabály tételesen meghatározza, az a jövedelem, amely ezeknek az ismérveknek nem felel meg, azt nem rendszeres jövedelemnek kell minősíteni.

A Vhr.31. § (1) bekezdése szerint a rendszeres jövedelem főbb ismérvei:
- Havi rendszerességgel járó juttatás, amelynek havi rendszerességét jogszabály, ideértve a KSZ-t (közszolgálati szabályzatot) is, vagy a biztosítottal kötött szerződés határozza meg,
- e havi rendszerességgel járó juttatások helyett folyósított távolléti díj, vagy átlagkereset (az Mtv. szerint átlagkereset a munkavégzés alóli felmentéssel járó felmondás idejére jár),
- munkaviszonyon kívüli egyéb biztosítással járó jogviszonyok esetén rendszeres jövedelem a szerződés alapján havonta járó díjazás.
A nem rendszeres jövedelem kategóriába tartozó kifizetésekről tételes felsorolást, listát adni – az ilyen kifizetések sokféleségére tekintettel – nem lehet, a leggyakrabban előfordulók a következők:
- Egyértelmű, hogy a műszakpótlék, éjszakai pótlék és a készenléti díj havi rendszerességgel járó díjazás, többműszakos munkavégzés esetén, illetőleg, ha a munkavállalót rendszeres készenlétre szerződésben kötelezték. Nem számít rendszeres jövedelemnek a műszakpótlék, illetőleg az éjszakai pótlék, ha a dolgozó nem rendszeresen – alkalmanként – dolgozik második, vagy éjszakai műszakban.
- Nem minősül rendszeres jövedelemnek a helyettesítési díj, kivéve, ha a dolgozót a helyettesítési feladatok ellátására a munkaszerződésének módosításával kötelezték.
- A közlekedési és az albérleti hozzájárulás abban az esetben minősül rendszeres jövedelemnek, ha kifizetése a kollektív szerződés alapján történik. E juttatások azonban nem képezik a pénzellátások és a baleseti táppénz alapját, ha azt keresőképtelenség esetén, szülés, illetőleg két évesnél fiatalabb gyermek gondozása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság idején is megkapja a munkavállaló.
- A túlóraátalány megítélése pontosabb ismereteket igényel, ugyanis csak abban az esetben minősül rendszeres jövedelemnek, ha a túlóra vállalását a kollektív szerződés előírja, a rendszeres túlórázás a munkakör ellátásával együtt jár (pl. mint a termelésirányítás területén dolgozók, művezetők, diszpécserek esetében).
- Az újítási szerződés alapján kifizetett újítási díj nem képez járulékalapot, így az ellátások alapjaként sem jöhet szóba.
- A bonusz, jelenléti bonusz, ha belső szabály, kollektív szerződés havi rendszerességgel biztosítja ezt a díjazást, úgy az ilyen címen kifizetett jövedelmet rendszeres jövedelemnek lehet tekinteni.

Az egyéni és társas vállalkozók részére a táppénz összegének megállapításánál rendszeres jövedelem a vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítás járulékalapot képező jövedelem.


A jövedelem naptári napi átlagának kiszámítása

Külön-külön kell kiszámítani a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát, és ezek együttes összege képezi az ellátás alapját.

Rendszeres jövedelem naptári napi átlaga:

A számítási időszakra járó rendszeres jövedelmet össze kell adni. A december hónapra járó rendszeres jövedelmet – függetlenül attól, hogy a következő év januárjában fizették ki –, az előző év jövedelmeként kell figyelembe venni. A naptári napi átlagot úgy számítjuk ki, hogy a rendszeres jövedelmet elosztjuk a biztosításban töltött napoknak az alábbiakban megjelölt napokkal csökkentett számával, az osztószámmal.

Az osztószámot csökkenteni kell:

- a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása;

- 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamának naptári napjainak számával.

Magyarázat:

• Az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napokból kell kiindulni, és a biztosításban töltött naptári napokat kell csökkenteni a fent felsorolt időtartam naptári napjainak számával (osztószám csökkentő napok). Azon időtartamokat, amely alatt a Tbj. 8. §-ában foglaltak szerint nem áll fenn a biztosítás (pl.: szünetel), nem lehet osztószámként figyelembe venni.

Példa:

- 2005. 01. 10-től folyamatosan biztosított munkavállaló 2011. 08. 01-jétől 30-ig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, a biztosítás szünetelt. 2012. 02. 27-től keresőképtelen, gyermekápolási táppénzt igényel. Irányadó időszak 2011. 01.01-jétől 2012.02.26.-ig terjedő időtartam. Számítási időszak 2011. 01.01-jétől 2011. 12.31-ig terjedő idő. A számítási időszakban biztosításban töltött napok száma 335 nap, osztószám csökkentő nap nincs.

Nem rendszeres jövedelem naptári napi átlaga:

A számítási időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét osztani kell annak az időtartamnak a naptári napjainak a számával, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a foglalkoztató nyilatkozata alapján kell megállapítani. Amennyiben a biztosított különböző vonatkozási időszakokra kifizetett nem rendszeres jövedelemben részesül, például egész évre járó jutalom, félévi munkáért járó prémium, abban az esetben külön-külön kell a napi átlagkeresetet kiszámítani.

Fontos szabály, hogy a figyelembe vehető napok száma (osztószám) nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok (osztószám) számánál.

Magyarázat:

• 2012. január 1-jétől változott a Tbj.24. §-a, mely szerint a

− végkielégítés

− jubileumi jutalom

− szabadságmegváltás

− határozott idejű munkaviszony „idő előtti” megszűnésekor kifizetett munkabér

− újrakezdési támogatás

után meg kell fizetni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, így mint nem rendszeres jövedelem táppénz alapot fog képezni.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 1983. 01. 01-jétől jelenleg is.

Keresőképtelen 2011. 09. 01-jétől. Betegszabadságát kimerítette 2011. 06. 09-től 2011. 06. 29-ig. Táppénzben részesült 2010. 07. 04-től 2010. 08. 07-ig.

Rendszeres jövedelem

2010. évi munkabér: 1.750.000,- Ft

Nem rendszeres jövedelem

Jutalom: 500.000,- Ft (2010. évi), kifizetve: 2010. 12. 31-én

Jutalék: 100.000,- Ft (2010. I. negyedévére), kifizetve: 2010. 04. 03-án

Jutalék: 100.000,- Ft (2010. III. negyedévre), kifizetve: 2010. 10. 03-án

Jubileumi jutalom: 300.000,- Ft, kifizetve: 2011. 01. 31-én

Irányadó időszak: 2010. 01. 01-jétől 2011. 08. 31-ig

Számítási időszak: 2010. 01. 01-jétől 2010. 12. 31-ig

Rendszeres jövedelem napi átlaga: 1.750.000,- Ft : 330 (365-35) = 5.303,03- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga:

100.000,- Ft +100.000,- Ft =200.000,- Ft : 330 = 606,06- Ft

500.000,- Ft : 365 = 1.369,86- Ft

Naptári napi átlagjövedelem: 5.303,03- Ft + 606,06- Ft + 1.369,86- Ft = 7.278,95- Ft

Táppénz napi összege: 7.278,95- Ft × 60% = 4.367,37- Ft

A jubileumi jutalmat még nem lehet figyelembe venni, mint nem rendszeres jövedelmet, mert 2011-ben nem képezte a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját.

- A biztosított munkaviszonyban állt 2010. 11. 01-jétől 2010. 12. 31-ig.

Passzív jogon táppénzben részesült 2011. 01. 02-tól 2011. 02. 01-ig.

Munkaviszonyban áll 2011. 02. 09-től jelenleg is. GYÁP-ot igényelt 2011. 08. 08-tól.

Irányadó időszak: 2010. 11. 01-jétől 2011. 08. 07-ig

Számítási időszak: 2011. 02. 09-től 2011. 08. 07-ig (180 nap)

Rendszeres jövedelem

Munkabér: 850.000,- Ft

Nem rendszeres jövedelem

Szabadságmegváltás: 25.000,- Ft, kifizetve: 2010. 12. 31-én

Prémium: 100.000,- Ft (2011. II. negyedévre) kifizetve: 2011. 07. 10-én

Rendszeres jövedelem napi átlaga:

850.000,- Ft : 180 = 4.722,22- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga: 100.000,- Ft : 180 = 555,55- Ft

Naptári napi átlagjövedelem: 4.722,22- Ft + 555,55- Ft = 5.277,77- Ft

Táppénz napi összege: 5.277,77- Ft × 50 %= 2.638,89- Ft

A szabadságmegváltásként kifizetett összeg 2011. 12. 31.- ig nem képezte a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját, emiatt nem vehető figyelembe, mint nem rendszeres jövedelem.


A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénze

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

- a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló évben kezdődött, és

- a korábbi táppénzét legalább 180 naptári napi jövedelem alapján állapították meg.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2000. 01. 01-jétől 2010. 12. 31-ig, 2011. 07. 11-től jelenleg is. GYÁP-ot igényel 2012. 02. 13-tól 2012. 02.17-ig.

Irányadó időszak: 2011. 07. 11-től 2012. 02. 12-ig

Számítási időszak: 2011. 08. 17-től 2012. 02. 12-ig

Rendszeres jövedelem: 1.925.000,- Ft

Naptári napi átlagjövedelem: 1.925.000,- Ft : 180 = 10.694,44-Ft

Táppénz napi összege:10.694,44- Ft × 50 % = 5.347,22- Ft

Ismételten GYÁP-ot igényel 2012. 03. 27-től 2012. 04. 04-ig.

A táppénz alapja a korábban megállapított naptári napi átlagjövedelem, vagyis 10.694,44- Ft. lesz.

Ha a biztosított a keresőképtelenség évében úgy változtat munkahelyet, hogy a biztosítása folyamatosan fennáll, és az újabb munkáltatónál ismételten keresőképtelenné válik, a táppénz naptári napi összegét újból nem kell megállapítani.

Magyarázat:

• Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az újabb biztosítása egyéni-, vagy társas vállalkozóként áll fenn, vagy esetleg mezőgazdasági őstermelőként lesz biztosított.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 1999. 08. 01-jétől 2012. 02. 28-ig.

GYÁP-ban részesült 2012. 02. 03-tól 2012. 02. 15-ig.

Irányadó jövedelem: 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig elért 4.900.000,- Ft kereset.

Táppénz alapjaként figyelembe vehető naptári napi átlagjövedelem:

4.900.000,- Ft : 365 = 13.424,65- Ft.

A táppénz összege 13.424,65- Ft × 60 %=8.054,79- Ft lenne, de a 2012-re érvényes maximum naptári napi összeget figyelembe véve, csak bruttó napi 6.200- Ft folyósítható.

Egyéni vállalkozóként biztosított 2012. 03. 17-től.

Keresőképtelenné válik: 2012. 04. 24-én.

Táppénz alapja: 13.424,65 - Ft, ezt tehát a tárgyév folyamán megállapítani újból nem kell, mert az első megállapítás legalább 180 naptári napi jövedelem figyelembevételével történt.

 
A táppénz mértéke

A táppénz mértéke 2009. augusztus 01-től változott, a korábbi 70 %-ról 60 %-ra és a 60 %-ról 50 %-ra csökkent.

E rendelkezést a 2009. július 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenségekre kell alkalmazni.

A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy fekvőbeteg gyógyintézeti ápolás tartama alatt 50 %-a. (Ebtv. 48. § (8) bek.)

Magyarázat:

• A táppénz mértéke szempontjából ugyanazokat az időket kell biztosításban töltött időként figyelembe venni, mint a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál.

• Ha a biztosítottnak a keresőképtelenség bekövetkezésekor még nincs 2 évi folyamatos biztosítási ideje, de ezt a táppénzfolyósítás ideje alatt eléri, ettől az időponttól 60 %-os táppénzre jogosult.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban áll 2010. 04. 01-jétől jelenleg is.

GYÁP-ot igényel 2012. 03. 26-tól 2012. 04. 04-ig

2012. 03. 26-tól 2012. 03. 31-ig 50 %-os táppénzre jogosult. 2012. 04. 01-től 60 %-os táppénzre jogosult, mert ez időpontban elérte a 2 év folyamatos biztosítási időt.

Ha a biztosított kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ápolásban részesül, a táppénz összege a napi átlagkereset 50 %-a.

Az adaptációs szabadság nem minősül kórházi ápolásnak, ezért erre az időtartamra a táppénz mértékét az általános szabályok szerint kell megállapítani.


A bedolgozók táppénzre jogosultsága

A bedolgozó táppénzének megállapításánál az általános szabályok mellett a bedolgozóra vonatkozó külön rendelkezéseket is figyelembe kell venni és ezek a következők.

Ha a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár. Ha a bedolgozó az anyagot nem szolgáltatja vissza, de a munkáltatója igazolja, hogy a keresőképtelensége alatt a bedolgozó bedolgozói munkát nem végez, a korlátozó rendelkezés nem alkalmazható, tehát táppénzre jogosult. (Vhr. 29. § (2) bek.)

Példa:

- A biztosított bedolgozói jogviszonyban áll 2006. 01. 06-tól, azonban 2012. 01. hónapban a havi jövedelme 15.000,- Ft volt, ezért ebben a hónapban a biztosítása nem állt fenn. Keresőképtelen 2012. 03. 19-től.

A biztosítás 2012. 02. hónapban és 2012. 03. hónapban 03. 18-ig fennállt, és a bedolgozásra átvett anyagot 2012. 03. 18-án visszaszolgáltatta.

Táppénzre 2012. 03. 19-től 47 naptári napra jogosult.


A biztosított társas vállalkozók táppénzre jogosultsága

A társas vállalkozók táppénzének megállapítása, a jogosultság elbírálása a táppénzre vonatkozó szabályok szerint történik. Eltérés csak abban van, hogy részükre betegszabadság nem jár, ezért keresőképtelenségük esetén a táppénz az első naptól folyósítható, kivéve, ha a társas vállalkozás tagja munkaszerződéssel van foglalkoztatva, mert ebben az esetben – mivel az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyról van szó – betegszabadságra jogosult.

A táppénz összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, ezért a társas vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.

Ha a társas vállalkozónak az irányadó időszakban nincs 180 napra pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (mert például a biztosítása nem volt folyamatos), akkor a táppénz összegének megállapításánál a szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.


Egyéni vállalkozó táppénzre jogosultsága

A biztosított egyéni vállalkozó táppénz megállapítása, a jogosultság elbírálása a táppénzre vonatkozó általános szabályok szerint történik. A táppénz összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, ezért az egyéni vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet (vállalkozói kivét) rendszeres jövedelemnek kell tekinteni. (Vhr. 31. § (1) bek.)

Példa:

- A biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyban áll 1998. 01. 01-jétől jelenleg is. Táppénzben részesült 2011. 09. 05-től 2011. 09. 18-ig, 2011. 10. 17-től 2011. 10. 31-ig. Keresőképtelen 2012. 03. 05-től. A 2011. évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelme 940.000- Ft.

Naptári napi átlagjövedelem: 940.000,- Ft : 336 (365-29) = 2.797,61- Ft.

Táppénz napi összege: 2.797,61- Ft × 60 % = 1.678,56- Ft.

Ha az egyéni vállalkozónak az irányadó időszakban nincs 180 napra pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelme, akkor a táppénz összegének megállapításánál a szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni.

Az egyéni vállalkozó részére betegszabadság nem jár, ezért keresőképtelensége esetén táppénz az első naptól folyósítható. Az egyéni vállalkozó táppénzét a vállalkozása székhelye szerint illetékes EPSZSZ állapítja meg.

Példa:

- A biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyban áll 2000. 01. 01-jétől jelenleg is. Szabadságvesztését töltötte 2008. 11. 30-tól 2012. 01. 31-ig. 2012. 02. 01-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme 143.000,-Ft/hó.

Keresőképtelen 2012. 03. 07-től.

Irányadó időszak: 2012. 02. 01-jétől 2012. 03. 06-ig.

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozónak nincs 180 napi figyelembe vehető jövedelme (szabadságvesztése miatt szünetelt a biztosítása), ezért táppénzét a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.

Naptári napi átlagjövedelem: 93.000,- Ft : 30 = 3.100,- Ft.

Táppénz napi összege: 3.100- Ft× 50 %= 1.550,- Ft.

 
Táppénzjogosultság a többes jogviszony megszűnése esetén

Az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási időszakra (Ebtv. 48. § (2)-(3) bek.), vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.

A megszűnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó jövedelemhez.

A megszűnt jogviszonyból származó nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét külön kell kiszámítani. Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét.

Példa:

- A biztosított 6 órás munkaviszonyban áll 1998. 12. 01-jétől jelenleg is.

Ezzel egyidejűleg társas vállalkozás tagja volt 2006. 06. 30-tól 2011. 08. 31-ig.

Mindkét jogviszonyból GYÁP-ban részesült 2011. 08. 01-jétől 2011. 08. 30-ig (30 nap).

Keresőképtelen 2012. 03. 07-től.

Munkaviszonyból kifizetett juttatások:

Munkabér: 1.480.000,- Ft (2011. évi)

Prémium: 250.000,- Ft (2011. I. negyedév), kifizetve: 2011. 07. 01-jén

Jutalom: 500.000,- Ft (2011. évre), kifizetve: 2011. 12. 28-án

A társas vállalkozásból származó 2011. 01. 01-jétől 2011. 08. 31-ig irányadó jövedelem 1.000.000,- Ft.

Irányadó időszak: 2011. 01. 01-jétől 2012. 03. 06-ig

Számítási időszak: 2011. 01. 01-jétől 2011. 12. 31-ig

Rendszeres jövedelem napi átlaga

1.480.000,- Ft + 1.000.000,- Ft = 2.480.000,- Ft : (365-30=335) = 7.402,98- Ft

Nem rendszeres jövedelem napi átlaga:

500.000,- Ft :365 = 1.369.86- Ft

250.000,- Ft : 335 = 746,26- Ft

Naptári napi átlagjövedelem:

7.402,98- Ft + 1.369,86- Ft + 746,26- Ft = 9.519,1- Ft

Táppénz napi összege: 9.519,1- Ft × 60 % = 5.711,46- Ft.


Szakképző iskolai tanuló táppénzre jogosultsága

A szakképző iskolai tanuló, ha tanulószerződés alapján részesül gyakorlati képzésben a Tbj. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosítottnak minősül.

Mivel biztosított, ezért pénzbeli ellátásra (táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) jogosult. A tanuló táppénzének megállapításánál és a jogosultság elbírálásánál az általános szabályok az irányadóak. Eltérés csak abban van, hogy részükre 10 nap betegszabadság jár. Az ellátás összegének a megállapításánál a tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatást lehet figyelembe venni. A betegszabadság kiadásánál és a táppénz folyósításánál mind a gyakorlati képzésben, mind az iskolában töltött időt figyelembe kell venni.

Magyarázat:

• A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor.

• A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási szabályok szerint táppénzre jogosult. Ha a tanuló a gyakorlati képzés idejére pénzbeli juttatásban részesül, akkor táppénzre nem jogosult.

Ha a szakképző iskolai tanuló tanulmányai befejezését követően szakmunkásbérben részesül pénzbeli ellátásra vonatkozó igényét az általános szabályok szerint – a számítási időszakban pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme alapján – kell megállapítani.


A táppénz maximum összege

A biztosítás fennállása alatt a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 %-ának harmincad részét.

Magyarázat:

• 2011. július 1-jét követően kezdődő keresőképtelenség esetén a táppénz egy napra járó maximális összege 2012-ben 6.200- Ft (93.000,- Ft minimálbér 200 %-ának harmincad része).

Ha a biztosított részére maximális összegben állapították meg a napi táppénz összeget, melynek folyósítása áthúzódik a következő évre, és év elején minimálbér emelés volt, akkor a „folyó” táppénz összegét nem lehet átszámítani az új maximum összegre, annak ellenére, hogy a minimálbér változása befolyásolja a táppénz maximumot. Az új maximum összeget csak egy újabb keresőképtelenség bekövetkeztekor megállapított táppénz esetén lehet megállapítani.

Példa:

- A biztosított munkaviszonyban állt 2006. 02. 01-jétől jelenleg is

Keresőképtelen 2011. 08. 03-tól 2012. 02. 28-ig.

Betegszabadságát egy korábbi keresőképtelenség miatt kimerítette 2011. 05. 11-től 2011. 05. 31-ig

Táppénzre jogosult 2011. 08. 03-tól -2012.02.28-ig

Irányadó jövedelme (2010. évi): 7.300.000,- Ft

Naptári napi átlagjövedelme: 7.300.000,- Ft : 365 = 20.000- Ft

A táppénz napi maximum összege:

2011. 08. 03-tól 2012.02.28-ig 5.200- Ft (A táppénzre jogosultság kezdő napján a minimálbér 78.000-Ft volt) 2012. 01.01-től nem lehet megemelni 6.200-Ft-ra, mert a táppénz maximumot a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200%-ának 30-ad részében állapítható meg.)

Amennyiben 2012-ben ismételten keresőképtelenné válik, a betegszabadsága kimerítését követően a táppénzét a 2012-ben érvényes minimálbérnek megfelelően 6.200 Ft/napi összegben lehet megállapítani, természetesen csak akkor, ha a 2011-es számítási időszak jövedelme hasonlóan alakul, mint a példában említett 2010-es pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem.